Századok – 1981
Makkai László: Bethlen és az európai művelődés 673/IV
687 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA „Nagy kegyességből szállítá be fölséged az szombati collegiumban ennyi sok fegyverek zörgési között is amaz huszonnégy tanulóifjakat, kiknek táplálásokra esztendőnként... háromszáz forintot, száz akó bort, háromszáz mecz búzát rendele, s az kiket az Antichristusnak katonáinak torkokból emez híres pártolkodás miatt aláhoza, és mostan is (1622) Kassán az fölséged gondviselése alatt letelepedve tanulnak."40 A magyar egyetemnek a középkori előzmények utáni újjáteremtése Nagyszombatban csak Pázmánynak sikerült 1637-ben, de Bethlen kezdeményezése megelőzte az övét. Az iskola Kassán sem tudott megmaradni, mert ott a lutheránus városi tanács ellenkezett, így vissza kellett térni az eredeti tervhez. 1622-ben az országgyűlés újra Kolozsvárra jelölte ki az akadémia helyét. Ekkorra már azonban Bethlen elhatározta, hogy nemzetközi kálvinista művelődési központot épít ki Erdélyben, mégpedig szorosan kapcsolva azt gyulafehérvári udvarához. A csehek fehérhegyi veresége és a magyar rendeknek a Habsburgok hűségére való visszatérése után a kelet-középeurópai protestantizmus védelme nemcsak katonai és politikai, hanem kulturális vonatkozásban is az erdélyi fejedelemség, személyesen Bethlen feladatává lett. Az akadémiának Gyulafehérvárra költöztetése mintegy bejelentése volt e feladat vállalásának.4 1 A minta természetesen Heidelberg volt, s a közvetlen tanácsadók csakis Alvinczi, Milotai, Keserűi, Geleji, Böjti és a fejedelem környezetében élő más heidelbergi neveltetésű prédikátorok lehettek. Szenczi Molnár Albert ezidőben éppen Heidelbergben élt, s talán neki is jutott szerep a szervezésben. A minden jel szerint Alvinczi közvetítésével professzorok és nyomdász küldésére felkért János Keresztély briegi herceg a sziléziai származású, de Heidelbergben hírnevet szerzett s onnan a háborús események miatt menekülő Opitz Mártont, a kor legkiválóbb német költőjét és filozófusát irányította Erdélybe. 1622 nyarán meg is érkezett, majd röviddel utána két jóval kevésbé neves tanártársa, Jakob Kopisch és Friedrich Pauli, végül a Nagyszombatból telepített nyomda élére Jakob Liegnitzer. Szilézia protestantizmusa lutheránus színezetű volt ugyan, de az egyedüli lutheránus csoport, amely a Heidelbergből kiinduló ún. „irénizmus", a kálvinista és lutheránus ellentétek elsimítására törekvő mozgalom ügyét felkarolta. A toleráns Bethlen lelkesen üdvözölte David Pareus 1614-ben kiadott békítő iratát: „Irenicumot éjjel-nappal kezemben forgatván, az kegyelmes tudományát és mélységes ítéletit nem lehet nem kedvellnem és szeretnem benne."42 A dogmai ellentéteket simitgató Pareus azonban lutheránus oldalról merev elutasítással találkozott, akárcsak egy évtizeddel később a Bethlen ügyét hasonló módon szolgálni akaró Samarjai János „Magyar harmóniá"-ja (1628) 4 3 A briegi irénizmus más forrásból fakadt, a hercegi udvarban működő, de nyomtatott művel 4 0 Bethlen Gábor emlékezete i. m. 287. 4'Adattár I. i. m. 240-246., annak a gondolatnak a felvetésével, hogy az akadémiát a szomszédban tanító kolozsmonostori jezsuiták példájának követése céljából, a katolikus Kovacsóczy kancellár javaslatára tervezte Bethlen Kolozsvárra, s nem annyira a város unitárius lakosságának tiltakozására, hanem azért helyezte át Gyulafehérvárra, mert a német tanárok megérkezése miatt nem lehetett a romos kolozsvári épületek rendbehozását megvárni. Véleményem szerint a német professzorok érkezése már önmagában eldöntötte, hogy az akadémiának a fejedelem székhelyén, udvara fényének emelésére kell létesülnie. 42 Az 1617-ben kelt levelet idéziBarcza i. m. 103. 43 A magyar „irénizmus" viszontagságairól Kathona Géza: Samarjai János gyakorlati theológiája. Debrecen, 1939; 15-16, 23-27.
