Századok – 1981
Köpeczi Béla: Bethlen Gábor és állama 664/IV
671 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Pázmány — az ellenreformáció Machiavelli-kritikáját magáévá téve — azzal vádolja Bethlent, a fejedelmet, hogy adott szavát nem tartja meg és „Machiavelli ragione de statóját követve mintegy alkalmat talál saját ügyének előmozdítására, és semmiféle kötelességvállalás nem tartja ebben vissza".2 0 A fejedelem történetírója, Böjti Veres Gáspár mondja, hogy „si jus fasque violandum esset, regni gratia id fieri debuisse".21 Tehát a haza érdekében szabad megsérteni a jogot és azt is, amit helyesnek tartunk. Kétségtelen, hogy Bethlen a körülményekhez alkalmazkodó politikus, akit az államérdek vezet. Felfogásában nagy szerepet játszik a Machiavellinél is fontos helyet elfoglaló nécessitas, a szükség gondolata, amelyre Erdély különlegesen nehéz helyzete, de terveinek bizonytalansága is állandóan figyelmeztetik. A fátummal, a végzettel, úgy tűnik, az előrelátást és az isteni gondviselést állítja szembe, s politikai filozófiája ezért optimistább, mint az olasz íróé volt. Tartalmilag két gondolat vezeti, a nemzet és a vallás eszméje. Nem manifesztumaiban, hanem magánlevélben írja 1619. augusztus 18-án Rákóczi Györgynek: „Mikoron a magyar nemzetnek nyomorult sorsán gondolkodám, igaz religiónknak láb alá tapod tatására való gonosz intentumukat mikoron sok felöl bizonyosan hallanék, igazán mondom, hogy meggyőzött sokképpen nemzetemhez való igaz affectusom, az nagy Istennek igaz tiszteletéhez való nagy zélusom, és magamban elvégeztem, hogy az Isten tisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak."2 2 A magyar nemesi nemzettel azonosítja tehát magát, amelynek privilégiumait akaija megvédeni,2 3 de éppen református vallása miatt ezt a fogalmat gyakran kiszélesítve használja. A protestantizmus érdekeinek megvédése ugyanis nem pusztán a nemesség ügye Magyarországon, s Bethlen komolyan veszi a congionture sono le piu opportune che mai fossero; massime anco con questa offerta deli eletto Re d'Ongaria, come hanno fatto i nostri antecessoii, liberassimo la nostra patria, della barbarica violenza di chi non trova meta al sfrenato desiderio d'impadronirsi ingiustamente dei Stati altrui. Et con che forze? con le nostre proprie! Chi sarebbe il Re di Spagna, se l'Italia gia Regina del mondo, et di assolutissima libertade altera, hoggidi non formentasse la vipara di servitu nel suo proprio seno? et non si offerisse di servir volontaria a chi renitente non potrebbe forzarla ad esserli arnica? Chi ha fatto la guerra al Signor Duca di Savója? Il Re di Spagna; ma con che gente? et chi ha tenuto la vittoria in bilancia? senza dubio gli Italiani! Se donque queste forze, che per raggion di Stato piu legitimamente dovevano esser congionte con quelle del detto Duca che a servir stranieri contra se stessi; con esse fossero state unite ο almeno neutrali, che havrebbe effettuato il Spagnuolo? poiche con esse ha fatto nulla." Oklevéltár Bethlen Gábor diplomáciai összeköttetései történetéhez. Szerk. Óváry Lipót, Budapest, 1886,69-70. 2 0 „Certum est, Betlenii fidei non fidendum. Nam ipse nec promissa, nec aliud curat, sed occasionem, et juxta Machiavelli ragion de Stato, ubi occasionem habet promovendae suae rei, nulla ipsum obligatio retinet. Id saepe jam, proh dolor, magno publico detrimento experti sumus, ut proinde aliud existimare prudens possit." Pázmány levele a császári tanácshoz, 1627. ápr. 22-én. Pázmány Péter összegyűjtött levelei. Sajtó alá rendezte Hanuy Ferenc, Budapest, 1910,1. 594. 21 Vö. Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVIII. századi magyarországi történetírás történetéből, Budapest, 1975, 329. 2 2 Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei, id. kiad. 119. 13 „Az nemes Magyarország nekem szerelmes nemzetem"-ről ír Nádasdy Tamáshoz szóló 1619. nov. 6-i levelében. Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei, id. kiad. 153. Másutt viszont „per salutem patriae et communem sanguinem"-ről beszél. Thurzó Szaniszlóhoz írt levele, Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei, id. kiad. 8.
