Századok – 1981

Köpeczi Béla: Bethlen Gábor és állama 664/IV

672 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA reformáció társadalmi következményeit is. A vallás ügyét a hazáéval egyesíti és annak alá rendeli. Fejedelmi hatalmával a különböző rendek közötti egységet akarja megteremteni mindkét országban, mert meggyőződése, hogy „eleitől fogva semmi inkább nem veszejtette a mi szegény hazánkat, sőt az egész magyar korona alatt lévő országokat, provinciákat, mint a magok között való ördögi irigység, halálos gyűlölség, rettenetes pártütések, fejedelmekhez való választások .. ,"2

4 Bethlen olyan reálpolitikus, aki nagy célokat követ, s a félsikereket, sőt a kudarcokat is fel tudja használni legalább részeredmények elérésére. Messzirelátó és bonyolult diplomáciájával és óvatos hadjárataival nem tudta kivívni saját magyar királyságát, de biztosította a királyi Magyarország közjogi különállását, a rendi alapjogokat, és védelmet nyújtott a protestánsoknak olyan időben, amikor a Habsburgok Csehországban mindezt a fegyver jogán eltörölték. Némely történész azt állítja, hogy Bethlen új „történeti irányt alkotott" azzal, hogy „tudatosan azon periferikus erőket támogatta, amelyek Közép-Európa ellen irányulnak".2 5

Ez a bethleni politikai orientáció leegyszerűsítése és eltorzítása. ő valóban szemben állt a Habsburg-hatalommal, de vele szemben nemcsak a törökre, hanem egy európai koalícióra akart támaszkodni, amely számára későn alakult ki. A török támogatást egyébként bizonyos határok közt, ellensúlyozásul vette igénybe, s vele nemcsak a Habsburg-Magyarország különleges helyzetét biztosította, hanem Erdély felvirágzását is, amely Bethlen legfőbb műve. A fejedelemséget „politikai végrendeletében" „szegény hazánk", azaz Magyarország „végházának" mondja, s büszkén jelenti ki, hogy istent áldja, mert „az én hazámnak gondviselésére elégtelenségemből elégségessé, tudatlanságomból annyira való okossággal tudósított, hogy tizenhat esztendőknek elfolyásában ellenségünk lovaiknak lábok hazánk földét nem nyomták".26

Valóban tizenhat békés esztendőt hozott Erdélynek, mely nem pusztán önmagában gyarapodott, és nem is csak a királyi Magyarország ellenállását erősítette, hanem európai politikai tényező is lett. Mindez indokolja, hogy megfogadjuk mi is a politikai végrendelet utolsó szavait: „én felőlem jól emlékezni meg ne szűnjetek". 14

Koncz i. m. 14. 25

Szekfű Gyula: Bethlen Gábor id. kiad. 276. Lényegében ugyanezt mondja Szalay László is, aki az „német birodalommal" való szövetkezést tartja indokoltnak (Magyarország története Part, 1856. IV. 607.) 2 6

Koncz i. m. 12.