Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Az üzemtörténetírás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok (Ism.: Kanyar József) 635/III
635 TÖRTÉNETI IRODALOM világgazdaságot, mint a 16. században az árforradalom útján, de ana elégséges volt, hogy egy új állam (majd az ónkorszakban új nemzet) kialakulásának magjává váljék, emeli ki a szerző. A hanyatló bányásztársadalomról a függetlenségi háború küszöbén adott igen gazdag anyagot Canete, akit feltétlen királyhűsége és reformvágya az azoguerok (a majdani bolíviai állam uralkodó osztálya) bírálójává tett. Wittman Tibor ezzel kapcsolatban Potosíban végzett kutatásai alapján kimutatta, hogy óriási volt a függetlenségi háború idején a potosí bányatulajdonosok eladósodása, és ennek a rétegnek a gazdasági válsága határozta meg politikai állásfoglalását is. A szerző bizonyítja: Canete gazdasági síkú „bolivianizmusa" a fiziokrata és merkantilista elvek sajátos keveredéséből jött létre, és célja a spanyol uralom átmentése volt. Ennek a gondolatmenetnek a lényege a hazai (felső-perui) kincsek védelme, a belső piac elemeinek létrehozása, az árutermelés fokozásával a mezőgazdasági háttér biztosítása a bányászat számára. A bányamonokultúrát, mely a külföldi élelmiszer- és iparcikk-importon nyugszik, át kell építeni, azaz Canete a gazdaság diverzifikálását sürgette. A bolíviai történetírás figyelmét Wittman hívta föl e jelentős mű „modernségére" Egy 19. századi bolíviai közgazdászt is Wittman fedezett fel: J. M. Dalencét, aki azt vizsgálta, hogy a hatalmas gazdasági erőforrások - a különös szerkezeti tényezők miatt - miért nyomorították el az országot. („Gazdasági adatok La Pazból, a függetlenségi háború előestéjén"). Egy másik tanulmányában („Egy jelentés a Valencia del Peru és provinciája gazdaságáról és társadalmáról 1793.") Wittman gazdag levéltári anyag segítségével a La Paz környéki földbirtokosok szerepét kutatta Bolívia létrejöttében. A szerző kimutatja: a déli irányú forgalomban La Paz vetélytársakra akadt (Arequipa, Cuzco). Versengésük tette érthetővé a La Paz-i földbirtokosok, törekvését (mivel mezőgazdasági kivitelük a déli bányavidék, főleg Potosí felé irányult), hogy a dél-perui tartományokat elvágják a bolíviai („Felső-Peru") gazdasági élettől. A függetlenségi háborúban megnyilvánuló szeparatista politikájuknak ez volt az egyik mozgatója. Szeretnénk hangsúlyozni, az e kötetben bemutatott tanulmányok döntő többsége (a 16-ból 13) magyarul még nem jelent meg, első megjelenésük is spanyol nyelven történt. Legtöbbjük a szegedi egyetemi Acta Historica „Latin-Amerikai Tanulmányok" alsorozatában, kisebb részük külföldi (spanyol, argentin, NSZK, bolíviai) folyóiratokban. Azt is mondhatjuk tehát, Wittman Tibornak azokat a tanulmányait, melyeknek nemzetközi hírnevét köszönheti - s melyeket érdemesnek tartott, hogy e kötetben is megjelenjenek - a magyar történész közvélemény továbbra sem ismeri. Ε kötet is a külföldi szakemberek számára készült. Ügy hisszük, kívánatos lenne, ha a spanyolul nem tudók is megismerkedhetnének tanulmányaival. A kötet az egyetemes gazdaságtörténészt és az eszmetörténeti kérdések érzékeny kutatóját mutatja be az olvasónak, azt a tudóst, aki Latin-Amerika problémáit a világgazdaságban próbálta elhelyezni, gazdasági, társadalmi, ideológiai jelenségeit a széles világtörténeti panorámában igyekezett bemutatni. Petz György AZ ÜZEMTÖRTÉNETÍRÁS KÉRDÉSEI - Elméleti és módszertani tanulmányok -Bp., 1979. 18 szerző tollából értékes és hiánypótló kézikönyv-jellegű tanulmánykötet látott napvilágot az elmúlt esztendőben üzemtörténetírásunkról, a Magyar Történelmi Társulat üzemtörténeti szakosztályának a kiadásában és Incze Miklós szerkesztésében. A kötet hasábjaira vette mindazokat az alapvető elméleti és módszertani tanulmányokat, amelyek az üzemtörténetírás tárgyában 1966 és 1978 között íródtak, illetve elhangzottak. A Veszprémben lezajlott I. üzemtörténeti konferencia eredményeihez kapcsolódva, nemcsak a nemzetközi és a hazai jelentős kezdeményezések eredményeit gyűjtötte össze a kötet, hanem figyelmét az üzemtörténetírói mozgalomra is ráirányította, rámutatván az üzemtörténetírásnak a közösségi tudat formálásában és a szocialista hazafiság gyarapításában egyaránt betöltött jelentőségére és szerepére. Jelentős érdeme a kötetnek, hogy a benne szereplő
