Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Faltys; Antonin: Karlovarskí proti fasizmu a válce Ism.: Szarka László) 632/III
632 TÖRTÉNETI IRODALOM éveiben mint kerültek szembe a liberálisok az elkerülhetetlenné vált állami beavatkozás politikájával; miként rettentek vissza a munkásság tömegmozgalmaitól, annak ellenére, hogy megértéssel voltak a munkásság helyzete iránt. A liberálisok korlátait jelzi a szerző azon helyes megállapítása is, hogy szociálpolitikai felfogásuk jóval alatta maradt a nyugat-európai demokráciákban kialakított szociálpolitika szintjének. A kötet határozott erénye, hogy a liberális politika negatívumainak, belső korlátainak megmutatásával nem homályosítja el a liberálisok jelentőségét. A szerző alapos vizsgálatai teljességgel alátámasztják például azt a megállapítást, hogy a liberálisok nem foglalkoztak kellőképpen a parasztság problémáival, de ugyanakkor azzal, amit a Rassay-párt vidéki kapcsolatairól, vagy az 1923-ban alakult Földreform Szövetségről, a Rupert-féle Kossuth Pártnak a szociális kérdések, főleg a földkérdés iránti érzékenységéről ír, arra figyelmeztet, hogy e kérdésben sem fenne helyénvaló valamiféle egyöntetűen általánosító, negatív előjelű leegyszerűsítés. Elismeréssel szólhatunk végül a szerző azon fejtegetéseiről is, amelyekben a liberálisoknak a trianoni békeszerződés revíziója kérdésében elfoglalt álláspontját világítja meg. Szembefordultak a kardcsörtető „mindent vissza" irredentával, de a zárt magyar etnikumba is belehasító határoknak békés, európai megegyezésen alapuló korrekcióját szükségesnek tartották. Szót emeltek azellen, hogy az ország műiden bajáért - félrevezető célzattal - egyedül Trianont okolják, de nem is veszítették szem elől az igazságtalan béke következményeit. Arra mutattak rá, hogy. a revízió sikerének is a magyarországi viszonyok liberalizálása, demokratizálása az előfeltétele, hiszen a határokon kívül rekedt magyar milliókat leginkább egy ilyen Magyarország vonzhatja vissza. Arra hivatkoztak, hogy Csehszlovákiában, ahol polgári demokratikus viszonyok vannak, kedvezőbb még a kisebbségi sorsra jutott magyarok helyzete is, mint a trianoni Magyarországon élőknek. A csehszlovákiai viszonyok reálisabb szemléletéhez csak később jutottak el, amikor egyre inkább lelepleződött Csehszlovákia - csak relatíve kedvezőbb - nemzetiségpolitikája, s csalódniuk kellett általában is a köztársaság azon vezető politikusaiban, államférfiaiban, akik iránt kezdetben oly sok illúziót tápláltak. Mint kiderült, ezeknek valójában nem volt érdekük, hogy Magyarországon lényeges liberalizálódás menjen végbe, demokratikus irányú fejlődésnek nyíljék meg az út, mert ezzel a Magyarországgal szemben kiépített kisantantpolitika „létjogosultsága" gyengült volna meg. A szerző kitűnően érzékelteti, hogy a magyarországi liberálisok számára mily dilemmát okozott, hogy a fasiszta Olaszországgal 1927-ben kötött egyezmény révén, amelyet egyébként a liberáüsok táborából csak a Rassay-párt szavazott meg, veszélyes útra térül a magyar revízió ügye, s hogy főleg ezért lelkesedtek fel annyira a Rothermere-akció Anglia felől megjelent délibábja iránt. De magában a liberális sajtóban tisztázódott mihamar, hogy „a nemes lord" akciója korántsem jelenti a hivatalos angol politikát, s amellett az a veszélye, hogy eüdegenítheti a franciákat, akik nélkül pedig békés revízió nem lehetséges. A revízió kérdésével kapcsolatban a nacionalista befolyás hatására megingott liberáüsok hamarosan visszatértek azonban eredeti vonalukhoz, amely a revíziós problematikát is - politikájuk alapirányának megfelelően — az ország viszonyainak liberalizálására, demokratizálására törekedett kihasználni. Tilkovszky Lóránt ANTONIN FALTYS: KARLOVARSKÍ PROTI FASIZMU A VÂLCE. PLZEfi, 1976. 189 L (KARLOVY VARY VIDÉKÉNEK HARCA A FASIZMUS ÉS A HÁBORÚ ELLEN.) Antonin Faltysnak, a prágai Marxizmus-Leninizmus Intézet munkatársának a könyve tulajdonképpen sokkal többet kínál az olvasónak, mint amennyit címében ígér, hiszen a tartalmát képező négy fejezet közül csupán az utolsó témakörét jelzi. A szerző lényegében azt tűzte ki céljául, hogy felvázolja a vidék munkásmozgalmának fejlődését, illetve bemutassa a csehországi határmenti övezetben élő hárommilliós német nemzeti kisebbség, a szudétanémetek politikai mozgalma szerveződésének Karlovy Vary környéki alakulását, a két világháború közötti időszak három fontos szakaszában: közvetlenül
