Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Faltys; Antonin: Karlovarskí proti fasizmu a válce Ism.: Szarka László) 632/III

633 TÖRTÉNETI IRODALOM Csehszlovákia létrejötte után, a nagy gazdasági válság éveiben, valamint a köztársaság létét közvetlenül fenyegető' fasiszta veszély periódusában. Olyan területről lévén szó, ahol a korabeli közép-európai politikai fejlődés két nagy fontosságú problémáját - a kisebbségek és a határrevízió kérdését — a történész a legkiélezettebb formában figyelheti meg, Faltys könyvében a szokásosnál erőteljesebben vetődik fel a regionális történetírás alapvető kérdése: az egyetemes, nemzeti-állami és a lokális történeti anyag eredeti értékrendjének megtartása mellett miként lehetséges a helyi történésre koncentráltan vizsgálni az egyetemes történeti jelenségeket és jelentőségüknek megfelelően bemutatni azokat. Úgy tűnik, Faltysnak - főként a munkásmozgalmi fejlődést tárgyaló részekben - sikerült megtalálnia a mértéket. Igaz, kicsit egyoldalúan a csehszlovákiai Német Szociáldemokrata Munkáspárt, a DSAP és a CS KP közötti eltérésekre, ezek okaira és az egyes konkrét akciók során jelentkező következményeire összpontosított. Tény, hogy a két párt közötti együttműködés hiányában nehéz volt hatékonyan harcolni az állandó — a határvidéket rendkívül súlyosan érintő - munkanélküliség, gazdasági válság ellen, a Szudétanémet Párt (SdP) választási előretörése ellen, az antifasiszta egységfront kialakítása érdekében, de az SdP rendkívüli megerősödését, a fasiszta ideológia rohamos térnyerését aligha helyes egyedül a DSAP megalkuvó politikájának következményeként tárgyalni, és a kisebbségi kérdés csehszlovákiai megoldatlansága mellett a CSKP ellentmondásoktól nem mentes, lassan kialakuló nemzetiségi politikájának említése sem mellőzhető. Mindenesetre a Kari Kreibich vezette német szociáldemokrata baloldal és a Német Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség kommunista alapokon történt szervezeti önállósulása, a Kominternhez való csatlakozása és a CSKP létrehozásában betöltött kezdeményező szerepe csakúgy, mint a CSKP német nemzetiségű tagjainak a harmincas évek második felében az egyre inkább Hitler eszközévé vált szudétanémet mozgalom elleni küzdelme a terület történetének olyan elemei, amelyeknek országos jelentőségük volt. Ezek részletes elemzése révén a szerző jól érzékelteti a vidék sajátos fejlődését. A könyv említett kettős célkitűzéséből fakadóan Faltys részletesen tárgyalja a cseh országrészek német lakosságának kisebbségi sorsba jutását a monarchia felbomlása után, az 1918 októberébennovemberében létrehozott Deutschböhmen, Sudetenland, Deutsch Südmähren és Böhmerwaldgau tartományok gazdasági-politikai labilitásának okait, valamint az alig egyhónapos létezésüket felszámoló csehszlovák katonai megszállást. A szerző a háború utáni nemzetközi erőviszonyok felvillantásával, valamint a csehszlovákiai viszonyok közt differenciálódó német politikai tábor bemutatásával teszi plasztikusabbá a határvidék fordulat utáni képét. Kiemelten foglalkozik az európai hírű gyógyhely, Karlovy Vary (Karlsbad) helyzetével. A nagynémet eszme leghívebb szószólója, a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt (DNSAP), a nagy gazdasági válság éveiben vált ismét rendkívül aktívvá, de az ellene szervezett tüntetések és a kormány ellenintézkedései hatására önként felbomlott, tagsága pedig a Konrád Henlein által életre hívott Sudetendeutsche Heimatfomt - a Szudétanémet Párt előzménye - keretei közé került. A fasizmus németországi hatalomra kerülése után a csehországi német kisebbség körében rendkívüli mértékben megélénkült a Wandervogel-mozgalom, a cseh Sokol mintájára átszervezett Turnverband és a Kameradschaftsbund tevékenysége, melyek közös célját Henlein „a szudétanémet népcsoport életterének és élethez való jogának megőrzésében" jelölte meg. Henleinék tömegpolitikai módszereit elemezve, Faltys részletesen vizsgálja a Volksgemeinschaft „osztályok fölötti" kategóriáját, amelynek népszerűsítéséhez a népművelést, az iskolát és a szövetkezeti mozgalmat, a német pénzintézetek támogatását egyaránt felhasználták. Az SdP hamarosan az egész német burzsoázia támogatását élvezte, jóllehet a gazdasági élet állami irányításának németországi példája kezdetben idegennek tűnt számukra. A kelet-közép-európai „népinémet" mozgalmak előtt viszont a szudétanémet szervezettség példája lebegett követendő célként. A területi autonómia 1936-ban meghirdetett programján alapult az 1938 áprilisában Karlovy Varyban meghirdetett nyolcpontos követelés, amely azonban már egyértelműen Hitler keleti terveit volt hivatott előkészíteni. A müncheni egyezményt megelőző időszakban a CSKP kezdeményezésére számos antifasiszta akció zajlott le. Az 1938. májusi részleges mozgósítás egyöntetű lelkesedése jelezte, hogy a munkáspártok egységes fellépése esetén széles tömegekre épülhet az antifasiszta egység. A csehszlovák és a csehszlovákiai német szociáldemokrácia októberi kapitulációja - önkéntes felbomlása - azonban egy más irányú fejlődés kezdetét jelezte. Szarka László