Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 545 Most ez az eszmei fegyvere, melyet mint kétélű kardot, hol így, hol úgy forgatva küzd a feudális kötelékek egy-egy csomójának elmetszéséért. De ugyanakkor hivatkozik a természetjog elvére is. Csakhogy ezt az elvet is az adott szükségletektől és lehetőségtől függően más-más módon köti össze a magyar törvények szellemével és betűjével. Az első esetben az eredeti rousseaui gondolat átértelmezett használata, konkrétan a megyebeli nemesség részleges és engedőleges adózásának — alapjában mégis a rendi törvények szellemével indokolt - megvalósítását szolgálja. Az utóbbiban ugyanez a szellemi inspiráció — mert az adott törvények gátat vetnek a polgári tulajdon, konkrétan a capacitás elvének megvalósítása, az ősiség eltörlése elé — már a vonatkozó törvények lebontását, „eltörlését" célozza. Ezúttal tehát a régi törvények szellemét igazítja az új eszmékhez. De akár az egyik, akár a másik érvelési metódust tekintjük is, Deák mindkét esetben a rendi törvények talapzatán állva hadakozik a reformgondolatért. Ezért idomul nála a francia felvilágosodástól ihletett gondolat is a rendi gondolkodás eszmei arculatához, s kapja meg — az objektív helyzettől meghatározott keretek között - a magának megfelelő eszmei tartalmat: a közteherviselés csírázó ideájának, a szabad tulajdon és a személyi szabadság reformgondolatának jogítéletekben megfogalmazott programját. A törvényekkel politizálásnak ez a kifinomult módszere — mint a fentiekből kitűnik - már 1831—32-ben is szinte természetes sajátja a fiatal Deáknak. Ekkor már hét-nyolc éves megyei gyakorlat és tapasztalat birtokában, közel négy év — 1828 — óta dolgozik közvetlenül együtt bátyjával a megyei hivatali életben.6 0 Mégis két világ eszméi — a régi feudális nacionalizmus és az új nemesi-polgári — lappanganak kettejük közt, melyek azután a zalai nemesség egy szűkebb, jobbmódú és olvasottabb rétege lassú politikai újraébredésének6 1 hatására a két testvér eddigi politikai pozíciójának - lépésről lépésre történő -átalakulásához és végül felcserélődéséhez vezetnek el. Amilyen fokozatos léptekkel vonul vissza Antal eddigi pályájának csúcsáról, olyan csendesen készül fel Ferenc, jól megfigyelhető fokozatokban, új feladatának betöltésére. Antal politikai pályafordulata 1831 nyarának közepén következik be. Június 20-áig még első alispán,6 2 de ekkor leköszön tisztéről.6 3 Helyét a reformok iránt már bizonyos fogékonyságot mutató, törzsökös nemesi família saija, a császári-királyi kulcsos kamarási címet viselő, udvarképes zalabéri Horváth János foglalja el. Kilenc hónappal később — 1832. március 26-án — Ferenc először megválik tiszti ügyészi teendőinek ellátásától, majd augusztus 6-án árvaügyi tisztségéről is leköszön.6 4 Az ezévi november 5-én megnyíló zalai közgyűlésen már az új első alispán 6 "Ferenc 1824. augusztus 9-e óta becsületbeli tiszti alügyész; december 13-a óta a megyei árvái bizottság jegyzője, később elnöke; az 1825. június 6-i tisztújításon tiszteletbeli ügyész; 1829. június 1-én tette le a táblabírói esküt. Ilyen minőségben vesz részt a megyei közügyek intézésében, 1831 január óta az eljövendő országgyűlés elé terjesztendő rendszeres munkálatok megyei vizsgálatában, majd a követutasítás kidolgozására létesült megyei bizottság munkájában tevékenykedik. Ld. hozzá: ZML. Kj. 1831. Nr. 1. január 17. 61 Vö.: Barta I.: i. m. 127., 163. ®2 ZML. Kj. 1831. Nr. 6. Id. hozzá az 1831. évi június 20-án tartott tisztújító közgyűlésen résztvett tisztségviselők névsorát. 63 Ferenczvi. m. 1. k. 19., 67. Vö.: Zala megye II. k. 205-208. A pontos adatokra Id.: ZML. 1831. Kj. Nr. 6. Az új első alispánt „egyes akarattal", a másodikat, Hertelendy Károlyt, 1085 szavazattal, de csak 134 szótöbbséggel választották meg. 1-23. 6 *Ferenczi: i. m. I. k. 70. 1.; ZML. Kj. 1832. Nr. 8. 1744. sz. Ferenc árvaszéki tisztségét Farkas Károly addigi aljegyző vette át.
