Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
546 SÁNDOR PÁL elnököl, amelyen Antal — Ferenccel ellentétben — nem is vesz részt, betegségére hivatkozva. Holott követválasztó közgyűlésről van szó, melyen „közönséges felkiáltás által" Deák Antal táblabírót első, zalabéri Horváthot második követté kiáltják ki. A távollévő Antalt, még aznap küldöttség keresi fel Hertelendy Károly, az új másodalispán vezetésével kehidai otthonában, hogy „őtet ezen választás felöl értesítvén a Köz Gyűlésbe leendő megjelenésre meghívja". Antal közvetlenül nem utasítja vissza újraválasztását, sőt azt „háládatos szívvel" veszi tudomásul. De nern megy el a közgyűlésbe, és követségének elfogadását is — hivatkozva „több ízbeli változó állapotjára" — feltételhez köti. Ha elmegy is a diétára — mondja - és „egészségének nem kedvező állapotját tapasztalandja" a rendek „néki megengedjék", hogy „a most elvállalt követséget letehesse". Ennek a feltételnek az elismertetésével hagyja nyitva maga mögött a kaput későbbi visszatérése előtt. A közgyűlés másnapján, november 6-án pedig a megyei rendek Ferencet — zalabéri Horváth helyébe, mivel állása követté választása folytán átmenetileg megürült — „közakarattal . .. alispánnak surrogálták".6 5 Ezzel az aktussal máris lejátszódik a fokozatokban előrehaladó politikai pozíció- és szerepváltás első felvonása a két testvér között. Azzal a politikai intermezzóval, mely után Ferenc már nem Antal egykori, hanem a bátyja helyébe lépett zalabéri Horváth tisztségét veszi át, azt is csak ideiglenes és helyettesítő minőségben. Ε politikai folyamat második - egyúttal befejező — aktusa alig öt hónappal később történik, az országgyűlés kezdő etapjában. A rendi nacionalizmus programjával66 a pozsonyi diétára érkező Antal, kinek elvbarátai közt található a régi táblabíróvilágot megszemélyesítő idősebb Pázmándy Dénes komáromi, a még az udvar szemében is konzervatívnak minősített Kocsi-Horváth Sámuel veszprémi, vagy Ocskay Ignác nyitrai követ,6 7 idegenül érzi magát a jobbágytelki haszonvétel eladhatását, az engedőleges örökváltság, a capacitás, az úriszék működésének reformját, az ősiség eltörlését, a protestánsok vallásegyenlőségét, a cenzúra béklyói alól mentesített sajtószabadságot, a jobbágy személyi és vagyonbiztonságát hirdető új nemzedék különböző színárnyalatú és nagyságrendű képviselői körében; különösen a szatmári Kölcsey, a tolnai Bezerédy, a csongrádi Klauzál, a bihari Beöthy, a pesti Fáy, a barsi fiatal Balogh, a zempléni Lónyay, 6 S ZML. Kj. Nr. 2165. A jegyzőkönyv vonatkozó szövegéből mái Hegyi Károly is idézett egyes részeket Zala megyei követutasítások a reformkorszakból címmel 1926-ban elkészített kéziratos disszertációja 47-48. lapjain. "A követutasítás pontjairól a vonatkozó közgyűlési iratok tájékoztatnak. ZML. „Közgyűlési iratok 1832-iki Ország Gyűlésre küldött Követ Uraknak adott utasíttása" címmel. 2165. sz. Ezeket már Hegyi Károly is közölte disszertációjának 50-52. lapjain. Az egyes pontok még a régi szellem jegyeit viselik magukon, amikor a hadiadónál, a katonaság ellátásának megyei terheinél, a só áránál tapasztalható törvénytelenségek orvoslásáról szólnak. De szerepel köztük a magyar nyelv ápolására, a Magyar Tudós Társaság kinyomtatott munkálatainak nyilvánosságát gátló cenzúra eltörlésére, az országgyűlés költségeinek a nemesség által való viselésére, az országgyűlés helyének, „mivel az nagyon az ország határán van" Pestre tételére és az egykorú nemesi politikai tudatra különösen jellemző kívánság is, hogy a nemzetek sorából kitörölt lengyel Nemzetnek előbbi állapotban leendő visszaállítása iránt ö felségét" - a megye - „meg fogja kérni, hogy azt az ő helyén az előtte tudva lévő módokkal, eszközölni méltóztasson". De semmilyen lényeges társadalmi reformról még nem esik szó. Erre csak Ferenc követi fellépésétől figyelhetünk fel. 41 Der Komitate, besonderer Districkte ihres Landtags-Deputierten Obergespänne und Administraten mit dem Schluße des Landtags 1832/36 c. irat. Egykor a parlamenti könyvtár levéltárában az 50. sz. csomó 7759. sz.
