Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 543 — indoklási módja: ilyen az egyik, korai jelentkezése a fiatal Deák politizáló módszerének a megyében. A politizálásnak ezt a törvényekkel vívott módszerét veti be a rendszeres munkálatok megyei bizottsági tárgyalásain is. Nem pusztán valamelyik nemzeti sérelem, nem is egyedül a feudális szisztémát alapjában érintő jobbágykérdés megoldása, hanem valamennyinek a magyar társadalom polgári-nemzeti irányú elmozdítása céljából. Ezért összpontosítja szavait 1832 elején a megyében zajló viták alkalmával az átalakulás lényegétjelentő alapeszmére. így: „mivelalapos törvényeink azon része, mely nemzetünk egyes osztályainak viszonyos helyheztetését tárgyazza, magával a természetes igazsággal nem minden részben egyezvén, nem valamely közös szerződésnek szoros kötelezésein, hanem az erőnek hatalmán és százados szokásokon épült, most mi önhasznunk keresésén felülemelkedve javítsuk azon alapos törvényeknek ezen hibáit, áldozzuk fel hazánk fiainak boldogságáért legalább egy részét azon jussainkból, melyeket egykor fegyvernek hatalma szerzett, s az időmúlás csak törvényesített, de igazságosakká nem tehetett, mert senkinek természeti igazát nem sértjük ezáltal, áldozatunk pedig a hazának és [az] emberiségnek oltárára lészen téve". Ezért — folytatja tovább - „töröltessenek el mindazon törvények, melyek eddig tiltották, hogy nemtelen sorsú hazánkfiai valamely nemesi fekvő javakat tulajdonosi jussal megvehessenek!', hogy a jobbágy „születése miatt minden szorgalmának ellenére is fekvő tulajdont nem bírhatván, csak lakosa legyen inkább a hazának, mint polgárja..." Majd tovább: legyen joga műiden nem nemes hazánkfiának „valóságos szerzeményéről megszorítás nélkül szabadon rendelkezni"; részesüljenek ők is a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak „a nemzet egy részét illető felében"; emeltessenek fel ők is „a szabad magyar polgárok sorába", hogy „okuk légyen szeretni a hazát, melyet ők védelmeznek leginkább".s 6 S ha az így kifejtett gondolatokhoz hozzákapcsoljuk a Vörös-56 Ezt a szövegrészt idézi Barta I. említett disszertációja 531-533, illetve A fiatal Kossuth, már szintén említett könyve 165-166. lapjain, de Deák nevének említése nélkül. Olyan formában, mint a megyének a rendszeres munkálatokra adott egyik jegyzó'könyvezett véleményét. Ha azonban a szóhasználat és a stílus sajátos jegyei mellett, a reformgondolat kifejtését és indokait is összevetjük Deák egykorú írásaival és fó'leg a röviddel utóbb elmondott országgyűlési beszédeinek szóhasználatával, stílusjegyeivel, érveivel, akkor a következő' feltűnő hasonlóságokat és egyezéseket észlelhetjük ez utóbbiak és a fent idézett szövegrész formai és tartalmi jegyei között. a) A természetjogra való hivatkozás a legkülönbözőbb motivációkban fordul elő. Így például Deáknak a jobbágy személyes biztonsága érdekében 1833. június 15-én a kerületi ülésen elmondott beszédében. „Van egy törvény . . . mely nélkül polgári alkotmány erősen nem állhat, mely nélkül írott törvény igazságos és boldogító nem lehet, és ez: a természetnek szeghetetlen szent törvénye." O. T. K. k. 473. A szeptember 4-i országos ülésen mondja: „a bírhatási jus minden embernek vele született sérthetetlen természeti jussa". Majd: a közterhek legnagyobb része azon 8 millió vállán fekszik - és most szinte szóról szóra ismétlődnek a szövegrészben a fentebb idézett szavak „ki még fekvő tulajdont sem bírhatván csak lakosa inkább a hazának, mint polgárja". Ο. T. II. k. 155. Az 1834. évi júniusi kerületi ülésen a capacitás védelmében megint igen hasonló fogalmazások, sőt szavak olvashatók Deák beszédéből. így: a bírhatás megadása „polgári alkotmányunkat éppen nem sérti"; „nem kellene ön hazánkfiait egészen kizárni azon hazának bírhatásából, melynek védelmét. . . nem csekély részben ők teljesítik." O. T. III. k. 218. 1. b) A polgári jogegyenlőség hiányának a szövegrészben idézett egyik, a konkrét viszonyokhoz igazított indoklása is igen hasonló formában megtalálható Deáknál. így pl. a Vörösmartyhoz 1832. február 24-én írott levélrészletében, amikor azt írja, hogy e jog hiánya csak a hajdani „hódítás"-on, „csak fegyvernek és erőnek hatalmán alapul. . ."Pukánszky B. i. m. 315-317. Vö. VMÖM. 18. k. 30-36. c) A rendi törvények tiltásának meglétére vagy hiányára való hivatkozás jellegzetes deáki érvelési formula. Az idézett szövegrészben a törvények tiltó hatályát a természetjog alkalmazásával 6*
