Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
534 SÁNDOR PÁL személyében; erre a történeti szituációra érez rá az ismereteket elsősorban a történelem és a jog területein megszerezni, gyarapítani és kiélni törekvő fiatal megyei politikus. Helyzet és alkat a politika szélesebb mezején is egymásra lel. Ezért nem véletlen, hogy Deák nem az irodalomnak vagy irodalomkritikának — a politikai cselekvést kerülő úton megközelítő — aktív művelésében talál magának igazi gyakorlati és szellemi kiélési lehetőséget. A politikus alkat a közvetlenebb utat választja: a politikát törvényekkel igazító-szabályozó útját és elsősorban ehhez keres magának hazai és külföldi ismereteket, szellemi táplálékot.4 0 A fiatal Deák olvasmányait és műveltségének határát szükségképpen befolyásolja nyelvismerete, amely.a latin mellett csupán a németre korlátozódik. Ezért csak a német nyelv közvetítése útján jutnak el hozzá a korszellemet megújító nyugati ideák áramlatai. Meglehetősen szűk szellemi folyosó ez az újnak befogadására. Még akkor is, ha a szellemi megismerésnek ezt a nyelvismerettől korlátozott lehetőségét nem az arisztokrácia ormain élő, külföldet látott, több nyelvet ismerő, művelt, főrangú családok egyes kiemelkedő képviselőinek sokkal szélesebb lehetőségeivel véljük össze. Szűk még az egyes, de ritka kivételt képező s már említett középnemesi családok nyelvismeretéhez képest is, s kiváltképpen a már tizenöt éves korától Voltaire-t franciául olvasó Kölcseyéhez, aki a latin és a görög mellett, német, angol, olasz és spanyol nyelvismerete révén tesz szert kicsinyes létét feledtetni óhajtó kivételes műveltségre.41 Az izolált középnemesi létforma korlátozza tehát a szellemi megismerés lehetőségét is a fiatal Deáknál, aki tudásszomját csak a megismerés szűkebb szellemi csatornáin át csillapíthatja. De minél nehezebb az áhított cél elérése, annál kitartóbb és célzottabb a szellem vágyakozása. Csak egy futó és a lényegre szorítkozó áttekintés a fiatal Deák korabeli olvasmányairól, eléggé egyértelmű képet ad mind a szorosabban vett szaktudományos ismereteiről, mind a szélesebb területeket átfogó történelmi, gazdasági, filozófiai és irodalmi műveltségéről és bizonyos mértékig annak eszmei irányáról. A Corpus Juris alapos ismerete és tudása mellett kitartó módszerességgel tanulmányozza a magyar országgyűlések diáriumait és aktáit. Aprólékos és ugyanakkor lényeglátó ismerője az 1791. évi rendszeres bizottsági munkálatok hatalmas anyagának . Tanulmányozza Bencsik József jogtudós Repertóriumát a hazai köz- és büntetőjogról, de ismeri már a Code Napoléon-t, az 1756-ban készült bajorországi, az 1794-től érvényes porosz és az 1811. június l-e óta érvényben lévő általános osztrák polgári törvénykönyvek anyagát is. Jogi ismeretei tehát már országgyűlési követi fellépése előtt is európai kitekintésűek. Olvasója a rendi alkotmány ügyében ingadozó álláspontot elfoglaló, a IV. Frigyes Vilmos porosz koronaherceg nevelőjének, J. Ancillon két, a Berlinben 1819-ben megjelent Államtudományokról és az 1825-ben ugyanott közzétett Az állami alkotmányok szelleme és befolyása a törvényhozásra című munkáinak. Tanulmányozza a szabadelvű L. Pölitz, lipcsei egyetemi tanárnak Az európai alkotmányokról 1789-től a legújabb időig című 4 "Félreértés Pukánszkynak az a megállapítása, hogy a fiatal Deák a húszas években eleinte „habozik" az irodalom és a politika között. Ld. közleménye bevezető sorait a 305. lapon. Deák sohasem volt írói alkat. Kezdeti irodalomkritikai próbálkozásait maga sem tekinti komoly kísérleteknek. Ennek nem mond ellent az irodalmi megújulás iránt tanúsított nagy érdeklődése és a hó'sköltemények, elsősorban Vörösmarty „Zalán"-jának szeretete, amely „a nemzeti fenkölt érzés" varázsával hat rá. Figyelme az irodalmi közélet és a forradalmi romantika jegyében születő új alkotások, s így Kölcsey költészete iránt is, elsősorban az irodalmat passzív módon befogadó politikus érzékenységéé. 41 Komis Gy. : Kölcsey világnézete i. m. 8.; Fülöp, i. m. 184.
