Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 533 cselekvés arénájába. Legfeljebb néhány tettre kész egyéniség kísérel meg közkönyvtárak szervezése útján új szellemi megismerést terjeszteni néhány dunántúli megyében a húszas évek vége felé. De még ez is a művelt Festetics László gróf kezdeményezésére történik. Ilyen a dunántúli vidéki köznemesi élet szellemi éghajlata, amikor a fiatal Deák a megyei politika útjára lép és szívós szellemi önfejlesztő tevékenységbe kezd. Kölcsey romantikus lélek és lírikus, kinél az olvasás, költészetének első korszakában, azt a célt szolgálja, hogy meneküljön a valóság elől. Deák, mint korai felismeréssel írja magáról „prosaicus" természet,3 7 ki a tények rideg valóságának világába jár s kinél az olvasás racionális eszköz a történelmi lét áhított átalakulása és átalakítása érdekében. A „lappangva élő" Kölcsey elvágyódása a valóság elől, szinte tárgy nélküli szenvedés. Későbbi országgyűlési beszédei mély gondolatokkal teli ékes szónoklatok az irodalom számára. Azokról a fiatal Deák úgy nyilatkozik, hogy „inkább költői melegséggel, mint diplomaticai fontossággal" bírnak.38 Ez a megítélés a tényekhez kötődő és a mindennapok útvesztőit ismerő politikus hangját szólaltatja meg. Deák is szenved a feudális falu fojtott levegőjétől, ő is áhítozik a történelmi lét megújulása iránt, de nem tárgytalanul és főként nem az érzelmek közvetlen megszemélyesülése formájában. Nála a lélek lírai eresztékei rejtve maradnak, az érzelmeket elfedi az elszemélytelenített tárgyiasulás. Belejátszik ebbe a kora gyermekkori lét, nála érzelmi bizonytalanságot3 9 hátrahagyó öröksége, amely tekintetét alkatának megfelelően, kezdettől fogva amin'dig megfogható jelen apró és nagy eseményeinek, a mindig elérhető jövő irányába fordítja. Alkat és helyzet sajátos találkozásáról van szó, már a politikai pálya kezdeti útján is. A tiszti alúgyészi, majd ügyészi, s mellette a megyei árvaszéki teendők judiciumot követelő ügyeinek ellátása a megyében, a politikai megismerés és érvényesülés előiskolája. De talán nem egészen véletlen — legalábbis az ő egyéni esetében —, hogy az egykori gyámolt később éppen az árvák gyámolítója és védnöke. Már csak azért sem, mert ezt a szerepét nem csupán a politikai pályakezdés, nem is egy rövid lejáratú szándék szüli, hanem az egykori gyermekkori élmények maradandó nyomokat hagyó érzelemvilága is, amely a múltat immár felnőtt korban örökíti tovább, még a forradalom utáni időkre szólóan is, amikor a Vörösmarty-árvák gyámolítója lesz. A gyermekként kapott gyámolítás felnőtt korban nyújtott visszadása, része az érett személyiség önkifejezésének. A rejtőzködő érzelmek átváltva a cselekvés szociális-jogi és morális pályáira így nyernek nála pozitív kiélési formákat. Ezek az egyéni hajlamok illeszkednek a politikai helyzet által kínált lehetőségekhez, amelyek közül az azokhoz legközelebb állók határozzák meg mind a gyakorlati tevékenység útját, mind a szellemi megismerés nyitottabb világa felé tett lépteinek irányát. Éppen abban, a közjogi vitáktól hangos történelmi időszakban, amikor a törvényekkel politizálás módszere nagy visszhangra talál a vármegyei nemesség körében, és amikor ezzel a módszerrel valóban hatást lehet kelteni az egész magyar közjogi életben. Ez a történelmi helyzet hívja elő az ismeretlenségből saját szószólóját a pályakezdő Deák 31 Deák levele Vörösmartyhoz 1827. október 16-áról, Kehidáról. VMÖM, 17. k. 184. 3 8 Deák levele Oszterhuber Józsefhez 1833. május 31-éró'l és június 6-áról Pozsonyból. OSzK.-K-L. 39 Erró'l egyik legjellemzó'bb levele Stettnerhez 1826. július 6-áról, Kehidáról. Benne - egyebek között - ironikus, önigazoló megjegyzése arról, hogy ahogy ő „a költó'k életiratát ismeri, közülük az volt a leginkább boldog, kinek felesége legkorábban halt meg". Közli: Pukánszky i. közleményének 142-145. lapjain.
