Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 531 ki a fiatal megyei politikus szívós szellemi önfejlesztő tevékenysége, amely őt közvetlenül a Dunántúl egyik partikuláris szellemi központjához, Keszthelyhez köti, s mellette a családdal jó baráti kapcsolatban lévő, nagyműveltségű zalaszentbalázsi Skublics-família könyvtárának állandó látogatójává teszi.31 De a korábban Vörösmartyval és Stettnerrel s általuk az Auróra-kör tagjaival kötött személyes kapcsolatok szálai immár eltéphetetlenek maradnak, miként a szellemi megújulást kereső vágy lángja is tovább lobog Deákban a rendi nacionalizmus fellegeitől Zalában is beárnyékolt politika égboltja alatt. Ebből a vágyból fakad állandó, sóvárgó érdeklődése a magasabb szinteken zajló pesti kultúr- és közélet eseményei iránt és az a szinte olthatatlan igénye, hogy legalább könyvek útján szerezzen magának a tágabb világ felé ablakot nyitó ismereteket. Deáknak Vörösmartyhoz és Stettnerhez a húszas években írott s eddig ismeretessé vált leveleinek, illetve hármójuk levélváltásának éppen ez az egyik tanulsága.32 Az óhajtva várt információk a pesti levelek útján, a különféle könyvek és folyóiratok beszerzési igényeiről előterjesztett deáki kérelmek, a könyvek kézhez vételéről tanúskodó köszönő sorok jelzik azt a folytatólagos, de fájdalmasan szegényes és közvetett kapcsolatot, amelyet Deáknak a távolság ellenére is sikerül megőriznie a pesti centrumban élő eszme társaival. De legyenek ezek a kapcsolatok mégoly távoliak és közvetettek is, létezésük mégis hozzásegíti Deákot a magyar középnemesi létformára annyira jellemző nagy izoláltság világának tágításához. A 19. század húszas éveiben élő magyar középnemesség politikai értelemben az átlag fölé emelkedő tagjai közül, talán Deák pályakezdete jelképezi tipikusan azt a gyötrelmesen nehéz küzdelmet, amelyet éppen a ,középen" élőknek kell ahhoz megvívniuk, hogy az önporlasztó múlt világából kivágyódva, a megújulás útjait és módjait felkutassák létük szűk keretei között. Deák társadalmi és politikai létformája a rendi jogait féltékenyen őrző nemesi vármegye provinciális világában gyökerezik. A tudat sóvárgó kivágyódása ebből a létformából az ismeretek magasabb és a „tapasztalatok tág mezeje" felé, az egyéniség önkiegészítésének ez a vágya, a szellemi megismerés útján valósul meg nála. Úgy, mint a közel hasonló gyermek- és ifjúsorsot elszenvedő, az ország másik szögletében ugyanolyan zárt világban élő és ugyanúgy a szellemi megismerés magasabb régiói felé „röpülni" áhító Kölcseynél is, kinél az olvasás és a tudásszomj már kora ifjúságától fogva szinte beteges szenvedéllyé válik, de aki Pozsonynál nyugatabbra sohasem jut el.3 3 Tipikus jelenség a földhöz tapadt középnemesi lét évszázados bástyáit 31 Arról, hogy a fiatal Deák a Festetics-féle Könyvtár alapos ismerője, hogy Keszthely állandó látogatója, több elszórt utalás szól. Ld. például az 1827. október 16-án, Kehidáról keltezett s Vörösmartyhoz írott levelét. VMÖM. 17. k. 184.; ugyanerről még Eötvös K. i. m. II. k. 154. és köv. lapok. A könyvtárról ismertetést ad Klempa Károly: A Keszthelyi Festetics-könyvtár című, évszám nélkül megjelent munkája; rövid áttekintést ad róla Bontz már i. munkájának 334-335. lapjain. Arról, hogy a fiatal Deák a Skublics-könyvtárat is használja, konkrét adattal nem rendelkezünk eddig. Állításunkat azonban két körülmény is igazolni látszik. A két család közeli kapcsolata, továbbá az is, hogy az 1820-as évek végétől a Festetics Lászlótól kezdeményezett Somogy, Sopron, Zala és Vas megyékre később kiterjedő könyvtárszervező mozgalomban a fiatal Deák - többek között - Szkublics Károllyal is együttműködött. ZML. Közgyűlési Iratok 1831, augusztus 8. 1974. sz. Ujabban idézi Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban című könyvében, Bpest, 1978. 166-168., 200-211. 3J Pukánszky i. közleményének emh'tett, továbbá VMÖM. 17-18. köteteinek szintén idézett oldalai. 3 3 Komis Gy.: Kölcsey Ferenc világnézete Bpest, 1938.
