Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
Sándor Pál: A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ I. Zömök termet, erős izomzatú vállak, széles mellkas, kissé rövid végtagok. A domború koponya középmagas homlokot borít, a kerek arcot lágy vonások formálják. A száj íve felett természetes egyszerűségében kissé felfelé hajló, bozontos bajusz, alatta enyhén gömbölyödő áll. A dús szemöldök kékes árnyalatú szemeket fed, melyeknek fényei hol egy távoli világ rezgő messzeségének szenvedély nélküli, szelíd nyugalmát árasztják, hol a karakter állhatatos keménységéről vallanak szürkére váltott színük hidegen szúró látványával. Mindig fekete és egyszerű öltözetben látható, lassú, kényelmes mozdulatokkal a mindennapos, hosszú sétákon, a korán megismert természet hűs nyugalmat és ősi biztonságot árasztó békés világában: a Zala folyó szeszélyes kanyarulatai mentén, a jegenyékkel szegélyezett völgy tágas rétekre és szántókra nyíló síkján, vagy a kehidai otthonból is megpillantható távolabbi szőlőhegyek és erdős magaslatok domboldalain. Kíséretében állandó „útitársa": a nyugalmat kereső elvonultság nyugtalanító magánya.1 Az egyedüllét hangtalan hangjainak órái a fiatal Deák mindennapjához, életritmusához tartoznak. Az önmagába burkolózásnak ez az egyik jellegzetes megnyilvánulása 1 Deák születésének körülményeiről, testalkatáról, szokásairól, öltözködésmódjáról számos megfigyelés található a róla szóló, különböző típusú megemlékezésekben, tanulmányokban, illetve önjellemző leveleiben. Ezek közül most csak a legfontosabbakra utalunk, a teljesség igénye nélkül. Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből Bpest, é. n. 30., 51. (A továbbiakban: gyámleánya visszaemlékezései); továbbra sem nélkülözhető Ferenczi Zoltán háromkötetes biográfiája, Deák élete címmel, Bpest, 1904. I. k. 54-55.; 187. (A továbbiakban: Ferenczi)·, kritikával, de használható Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja című, Budapestén 1905-ben kiadott publicisztikai jellegű, kétkötetes munkája, II. k. 72 -74.; 109-111. (A továbbiakban: Eötvös K.)\ néhány, a későbbi éveire vonatkozó, de fiatalabb korára is érvényes megfigyelés olvasható Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára című orvostörténeti dolgozatában. Orvostörténeti Közlemények 64—65. sz. Bpest, 1972, 22-23. Kényelemszeretetéről számos, önirónikus megjegyzés olvasható már korai leveleiben. Ezeket Pukánszky Béla közölte, Deák Ferenc kiadatlan levelei címmel. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1936. 305-318. Vesd még össze: Vörösmarty Mihály levelezései, szerkesztette Horváth Károly és Tóth Dezső, sajtó alá rendezte Brisits Frigyes, Bpest, 1965. 17. k. 103-216., illetve 18. k. 22-36. (A továbbiakban: VMÖM.) Magányos sétáiról szinte mindegyik emlékírója megemlékezik: a fent említett szerzők munkáin kívül lásd még, Egry Irén: Deák Ferenc. Történeti arckép című, Budapesten 1941-ben megjelent, tudományos népszerűsítő könyvét, 113-114.; erről számos levelében ő maga is ír. így például, mindjárt a legelső pozsonyi tudósításáról szólóban, 1833, május 7-i keltezéssel. A levelet teljes terjedelmében, Dr. Gráner Ernő, egykori pesti ügyvéd közölte először a Régi Okiratok és Levelek Tára című periodikában, 1906, II. füzet, február 15., 52-57. (A továbbiakban: ROLT.) Eötvös az, ki a legszebben íija le a zalai dombság, a Kehida és vidékének természeti világát id. munkájának I. kötetében, 132. és a köv. lapokon.
