Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 523 húszas éveinek vége felé már beidegzett szokásává válik. Hosszú életének változó viszonyai közepette pedig mindennapjainak elválhatatlan tartozékává merevül, legfeljebb megváltozott életmódjához igazodó formákban. Ε látszatra csupán külsőleges tulajdonsága személyiségének lényeges alkotóelemeiben gyökerezik. Tulajdonképpen egyik, későbbi újraélése eredendő egyedüllétének. Induló életszakaszát ötesztendős koráig az elhagyottság, a korához való társas kapcsolatok hiányának, a megszemélyesült szeretet helyett a személytelenség szürke közönyének érzelmi akciókat és reakciókat fogva tartó, hűvös világa veszi körül nagybátyja, Deák József birtokán, Zalatárnokon.2 Születése, amely anyja halálát okozta, a családra omló gyászos események sorozatának elindítója is volt egyúttal. A feleségét vesztett férj búskomorsága, a „gyilkos" csecsemő elűzetése a családi tűzhely melegétől, az életunt apa gyors halála, fiatal testvéreinek teljes árvaságra jutása: ezek az ő születésének szomorú veszteségeket okozó következményei. Mégis: ő — a születése után apja által eltaszított, a szülői támaszadás biztonságát nélkülöző, ötesztendős árva — volt a legnagyobb vesztes. Sírba szökött előle és — a sors kegyetlen kényszere folytán — általa anyja, a legkorábbi gyermeki lét támaszadó érzéseinek megszemélyesítője, még mielőtt ő — a leginkább rászoruló — ezeket az ösztönös érzéseket a maga ősi természetességében egyáltalán megismerhette és önmagába építhette volna induló életszakaszában.3 Ifjabb nővére, az 1808-ban tizenöt éves Klára az, ki őt kiragadja a gyermeki lét e sivár világából, és a kehidai otthon családpótló testvéri környezetébe vonja. Ez a körülmény érzelmi, értelmi és szociális értelemben nagy változás gyermeki életében. Ettől az időtől kezdve az anyáskodás motívumaival átszőtt testvéri érdeklődés irányítja lépteit. Az anyai érzelmek mélységének hiányát az anyapótló nővér gondoskodásának melegsége tölti ki. Ekként történik, hogy a szülőket vesztett, rendhagyó testvér-családban — amelyben ekkor a tizenkilencedik évében járó Antal az apát valamiképpen pótló szerepben, a gyermek Ferenc gyámja,4 Klára pedig az anyai gondoskodást megszemélyesítő támaszadó biztonság forrása — Deák egyéni életútját alakító közvetlen tényezők, környezeti ingerek, természeti és társadalmi ráhatások szintén rendhagyó módon alakulva fejtik ki hatásukat személyiségének fejlődésére. Ε hatások ugyanis, mint eddig jeleztük, éppen a primér szocializáció szakaszában a legsivárabbak, majd időrendben, intenzitásukban, gyökérzetüket és az ebből eredő motivációkat tekintve is eltérnek a gyermeki lét éppen adott időszakának követelményeitől. A gyermekkor játékos évei az egykorú társakkal, amelyek az első ösztönös formálói a szociális alkalmazkodás folyamatának, éppúgy kimaradtak életéből, mint a megkapaszkodás ősi ösztönének kielégítettsége a természetes szülői szeretet légkörében.s Ebből az alapozó létformából bontakoznak majd ki - mindig a szűkebb és a tágabb szociális 7 A zalatárnoki évekről, a számkivetettség első öt esztendejéről néhány jellegzetes mozzanatot ismertet gyámleánya id. visszaemlékezésében az 50-51. lapokon ésEgry i. m. 10-15. Ugyanerről lásd még Áldor Imre, mint szerkesztő, A haza bölcse című írását, Budapest, 1876, 7-8. 1. (A továbbiakban: Áldor). 'Mindezekről bővebben ír Ferenczi i. m. I. k. 10-14.; gyámleánya i. m. 50-52.; továbbá Eötvös K. i. m. II. k. 147-149. 4 A négy árva gyámja - Antal nagykorúságáig - Hertelendy György, nagyanyai nagybátyjuk volt. s A megkapaszkodás ösztönének kidolgozása és elemzése Herman Imre munkásságához fűződik a pszichológiai irodalomban. Erről ír Herman Alice: Emberré nevelés című népszerű tudományos munkájában, hely és idő megjelölése nélkül. L. főleg a 77-99. lapokon írottakat.
