Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 363 tojást fogadott el, és ezért Kozma nem akart vele közös sírban nyugodni. Az epizódnak magyarországi ábrázolása nem maradt ránk, pedig a Legenda Aurea nyomán a magyar nyelvű legendagyűjteménybe, az Érdy-kódexbe (1527) is bekerült.131 A legenda tíz miniatúrájának képfelirata helyes latinsággal a következő: I. Cosme et Damiani quomodo percuciebant ipsos. II. quomodo fuerunt proiecti in mare. III. quomodo disputant cum rege et angelus tenet eos. IV. quomodo effugabant demones ante regem V. quomodo incendebantur in igne et ignis cremabant illos incenditores solos. VI. quomodo fuerunt lapidati et lapidatores fuerunt interfecti per lapidibus ipsorum. VII. quomodo fuerunt suspensi cum tribus iuvenibus. VIII. quomodo fuerunt interfecti. IX. quomodo camellus ruit et ostendit eis locum sepulture. X. Ultima quomodo fuerunt sepulti. A miniatúrák alatti római számozás alapján bizonyos, hogy a képsorozat teljes. Egy kódexlapra négy jelenet került: az első kettő az előző Kristóf-legenda folytatásaként a lap alsó felére és két önálló lapra. A Legenda Aurea történetét a miniátor igen önkényesen dolgozta fel: a IX. képnek pl. a miniatúra-sorozatban nincs értelme. Nem világos, hogy miért jött a teve megmutatni a két szent sírhelyét? Hertul mester ugyanis elhagyta a Palladia gyógyítását, amelynek következménye a legenda szerint, hogy Kozma nem akart a gyógyulásért ajándékot elfogadó Damjánnal közös sírban nyugodni. Ezért jött a haláluk után egy teve, hogy emberi szózattal kijelentse: temessék őket közös sírba. A gyógyítási jelenet nélkül ennek a képnek nincs értelme. Kozma és Dámján orvosi tevékenysége így kimaradt, csupán kínzatásukat és mártíromságukat jeleníti meg a miniátor. Egyetlen jelenet, a „démonűzés", hitük igazának bizonyítására a rajtuk ítélkező király előtt. A démonűzés ábrázolása ritka, egy 15. századi bécsi mester táblaképéről tudunk.132 Lévárdy a helyes latinsággal értelmezett képfeliratok pontos magyar fordítását néhány helyen másként értelmezte: „egy angyal kiszabadítja a két testvért" (III. felirat), holott a szó szerinti fordítás: „az angyal tartja őket" és ez egyszerűen annyit jelent, hogy vigyáz rájuk. A következő jelenet (IV.), a démonűzés is félreérthető. A magyarázó szöveg szerint a bíró meg akarja tanulni tőlük a varázslás művészetét, ekkor két ördög jelenik meg, akik a bíró arcába vágnak, mire az ördögök a két szent könyörgésére eltűnnek. A miniatúrán viszont nem ez látható, hanem ami a kép aláírása: Hogyan űzték el a démonokat a király előtt? Azt sem értjük, hogy miért említ mindenütt „bírót", holott a fordítás és az ikonográfiái tartalom szerint is király szerepel a kép-legendában. Az Anjou-Legendarium számtalan csodás gyógyítást megörökít, ennek ellenére Kozma és Dámján történetéből gyógyító tevékenységük ábrázolása kimaradt. Pedig ők ráadásul még gyakorló orvosok is voltak. Ez a hiány is amellett szól, hogy a szentek tisztelete egy korábbi hagyomány folytatása és független az orvosi tevékenységüktől. De 131 Jacobus de Voragine.: i. m. 637. Régi magyar kódexek és nyomtatványok. Közzéteszi Volf Gy., Katona L. I-XV. Bp. 1874-1908. Nyelvemléktár V. 328. 13 'Jacobus de Voragine: i. m. 739. Kurth, Β.: Seltene Legendenszenen auf einem spätgotischen Altärflügel. Zeitschrift für bildende Kunst. 63. (1929;30), 234.
