Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
364 VIDA MÁRIA ez természetes is! Jól tudjuk, hogy ekkor már véglegesen a székesfehérvári miseruhában és 1. Géza görög és a latin koronájából összeállított, Szent Koronaként tisztelt koronával koronázták a magyar királyokat. Az is biztos, hogy Károly Róbert számára igen fontos volt, hogy a Szent István koronájának tartott koronával koronázzák meg Székesfehérvárott az esztergomi érsek által. Azt is tudjuk, hogy csak azután fogadták el Magyarország uralkodójának, amikor végre harmadszorra sikerült a fentiek szerint királlyá felkenni. (1310. augusztus 20-án, István király napján). így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a koronázási paláston és a magyar koronán megjelenített Kozma és Dámján tisztelete az Anjou-uralkodók számára is természetes volt. A minden kínzást — tengerbe, tűzbe vetést; megköveztetést; keresztrefeszítést és lefejezést — hitéért vállaló testvérpár önfeláldozása jelentett példaképet Károly Róbert és elődjei, az Árpád-házi királyok számára. Feltevésünk bizonyítására még egy jóval későbbi, de a hazai művészetben egyetlen példát említsünk meg: egy egykori szárnyasoltár két megmaradt táblaképét, a szepeshelyi legenda-töredéket. Az egyik jelenet címe: Szent Kozma és Dámján a bíró előtt, a másik: Szent Kozma lefejezése.13 3 Jelen tanulmányunknak nem célja a 16. század elején (esetleg a 15. század végén) készült festmények értékelése, csupán a keletkezés helye és az ikonográfiái tartalom kapcsolja ehhez a korszakhoz. A két kép, tizenegy másikkal együtt 1914-ben került Párvy Sándor szepesi püspök letéteként a Nemzeti Múzeumba.134 Minden valószínűség szerint Kozma és Dámján szárnyasoltár megmaradt táblái, ha művészettörténetileg nem is tartoznak a legkvalitásosabb képek közé, a téma miatt mégis több figyelmet érdemelnek. Elemzésükre később egy következő tanulmányunkban vissza fogunk térni, hiszen az Anjou-Legendarium hozzásegíthet bennünket a hiányzó képek megfejtéséhez is. A négy táblaképből álló legenda első és negyedik képe maradt meg (a bal felső, ill. jobb alsó belső tábla), a második a „démonűzés" jelenetét (bal alsó belső tábla) és a harmadik egy kínzási: nyilazás, megkövezés vagy keresztrefeszítés — jelenetet (jobb felső belső tábla) örökíthetett meg. Feltűnő, hogy az egyetlen Kozma és Dámján legendáját ábrázoló oltár éppen Szepeshelyen készült. Sehonnan máshonnan ilyen témájú táblaképek nem kerültek elő! Talán éppen abból a székesegyházból, amelynek Anjou érdekeltsége közismert, és amelyben Károly Róbert megkoronázását megörökítő falkép is látható. Tudjuk, hogy Károly Róbert királlyá választását elsősorban a szepességi bandériumnak köszönhette, amelynek segítségével 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte Csák Mátét, és az ellene szövetkező oligarchák uralmát letörte.1 3 S Több szepesi híve kapott az itt tanúsított hősiességéért nemességet. A Károly Róbert koronázását ábrázoló falkép (1317) megbízója Henrik szepesi prépost is sokat buzgólkodott a király érdekében. A falképen a koronázást végző Szűz Mária és a király mellett a Szepesség világi és egyházi képviselői láthatók:13 6 balra Semsey Ferenc szepesi várnagy és kamarás az ország kardjával, jobbra a donátor prépost az országalmával, jobb felől Tamás érsek nyújtja a koronát, amely egyben a király fejére is kerül. Az Anjou-uralkodók tisztelete tehát a Szepességben tartóssá lett, '3 3 Radocsay D.: A középkori Magyarország táblaképei. Bp., 1955, 443. - Fa, olaj, 66,5 X 40 cm, 66 X 40 cm. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, lelt. sz.: 53.380, 53.381. 134 Közlemények a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából I. (1916), 1. sz. 53. 13 5 Horváth V.: Szent Márton püspökről címzett szepesi székesegyház. Lőcse, 1885. 50. 13t Divald K.: Szepes vármegye művészeti emlékei. Bp., 1905. 2. k. 20.
