Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
350 VIDA MÁRIA János pápának (1003-1009). Az István-kori szentkultusz ismerete alapján nem valószínű, hogy a palást szentjei szerepeltek a metzi miseruhán. Az egyházszervezés első nyugati korszakában Adalbert, Vid, Alexius, Apollinaris, Emmeran, Hippolit tisztelete terjedt el, míg a székesfehérvári kazula szentjei 1018 után, a Jeruzsálem felé fordulás hangulatában jelentek meg a hazai patrocíniumokban.59 Ebben az építkezési periódusban szenteltek fel valóban Szent Kozma és Dámján templomot Esztergom elővárosában, Kovácsiban. A királyi pénzverők falujában — Györffy feltételezése szerint — éppen e templomtitulus alapján délszláv kőművesek működhettek.6 0 Ugyanitt egy másik templomhelyen előkerült ásatási anyag a későavar hagyományokat követő öntéstechnikát igazolja.6 1 Nem biztos tehát, hogy a magyar verők vagy a délszláv „kovácsok" számára épült-e a Kozma és Dámján templom. Mindenesetre az elnevezés alapján még nem állíthatjuk, hogy e névadás szláv kézművesek jelenlétét bizonyítja, vagy miattuk történt volna. A királyi pénzverők falujában a templomtitulus a királytól is származhatott. A koronázási palást részletes elemzése feltétlenül szükséges, mert Kozma és Dámján első hazai ábrázolása az államalapító István király korában éppen a paláston látható. így keletkezésének körülményei, készítői, eszmei tartalma és stiláris jegyei közelebb visznek bennünket a tisztelet eredetének tisztázásához. Az a tény, hogy alakjuk a királyi donátorpár által tervezett és készített miseruhán szerepel, továbbá, hogy ez a miseruha a királyi donátorpár ajándékaként került az új székhely, Székesfehérvár István által építtetett, királyi temetkezőhelynek szánt bazilikájába, elég bizonyítéknak látszik arra, hogy megállapítsuk: a palást jelenetei és királyi felségjelvényekkel megjelenített szentjei alapvető jelentőséggel bírtak; az Árpád-ház első királyának és királynéjának patrónusai lehettek. Időben következő emlékünk, amely csakúgy, mint a koronázási palást szoros kapcsolatban van az Árpád-házzal, majd a magyar királysággal és nemzettel, a Szent Korona alsó része, a corona graeca, Szent Kozma és Szent Dámján zománc félalakos képével. A görög koronát VII. Michael Dukas (1071-1079) bizánci császár ajándékozta I.Géza (1074-1077) királyunknak. Tekintettel arra, hogy a hazai tisztelet kezdetét a korona zománcképeinek tulajdonítják, szükséges a keletkezés körülményeiről és a koronán megjelenített személyekről néhány szót szólnunk. A mellképek alapján pontosan tudjuk a készülés időpontját: a hátsó oldalon középen VII. Michael Dukas, alatta jobbra Konstantin társcsászár és balra I. Géza zománcképe látható. Dámján arcképe Konstantin és Kozmáé I. Géza mellé került. A történelmi személyek alapján tehát bizonyos, hogy a corona graeca 1074-1077 között Bizáncban készült I.Géza számára.62 Az időponttal 59 Györffy Gy..• i. m. 328. ''"Györffy Gy.: uo. 345. Zolnay L.: Pénzverők és ötvösök a románkori Esztergomban. Archeológiai Értesítő. 92. (1965), 153-155. Vö. Az esztergomi főkáptalan magánlevéltára, Lad.. 24., fasc.: 2., nr. 12 - Először az 1270-1314-es okleveleink említik Kozma és Dámján templomát, az 1954-1955-ben végzett ásatások nyomán a templom környékén földsír-maradványok kerültek elő, a templom tengelyével egyező sírok a legalsók, 11. századiak I. István, Péter és Endre dénáraival datálhatok. 61 Zolnay L.: uo. 155-159. - A fémöntő kemence maradványai a 11. századi, pénzzel datált sírmező alatt, a középhajó előterében kerültek elő. A románkori templom alapozásakor, ill. az I. István-kori temetkezés kezdetekor végleg megszüntették a használatát. A fémöntő kemence a 11. század kezdeténél korábban működött. 6 2 Moravcsik Gy.: A magyar Szent Korona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában. Szent István Emlékkönyv. III. Bp., 1938. 425-472. - Az addigi kutatások eredményeinek legalapvetőbb összefoglalása. Uő. Bizánc és a magyarság.Bp., 1953.
