Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 351 kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy hasonló történelmi szituációban készült, mint négy évtizeddel korábban a székesfehérvári kazula. A magyar királyság függetlenségét I. Gézának kellett biztosítania a német császársággal szemben, és ebben szövetségese a bizánci császár volt. A Salamon-féle német orientációval ellentétben Géza személye jelentett garanciát e függetlenségre.6 3 Házassága a császár unokahugával, Synadenével összefüggött a magyar-bizánci szövetség megkötésével. Másfelől a bizánci császárságnak a keleti és az északi külső támadásokkal szemben (bolgár, szeldcsuk-török) nyugati orientációban kellett támaszt keresnie. A Gézának adott korona - függetlenül attól, hogy milyen céllal adták! — ezt a kettős és kétoldalú szövetséget hivatott kifejezni. A korona első részén, középen fenn trónoló Krisztus Pantokrator, alatta jobbrabalra Mihály és Gábriel arkangyal, az első mellett György, a második mellett Demeter képe. Moravcsik véleménye szerint a lándzsát és a pajzsot tartó két lovagszent a „barbárokkal való harcokban az égi segítséget" jelképezi, és az orvosi műszert tartó két orvosszent, mivel pénz elfogadása nélkül gyógyítottak, az „önzetlen égi tudomány" képviselőiként jelennek meg a koronán.6 4 Valóban a lovagi erényeket megtestesítő szentek mellé az önzetlenség erényében jeleskedő „ingyenorvos" testvérpár megjelenítése a bizánci liturgia felfogása alapján is logikusnak látszik. Másként értelmezi Bálint Sándor az orvosszentek jelenlétét, szerinte a „megkoronázott magyar király egészségét ajánlják Kozma és Dámján mennyei gondjaiba".6 5 Hasonló értelmezést fogad el Deér József is, szerinte a császár testi jólétének biztosítója e két szent, bár jelenlegi elrendezésük nem emellett szól.6 6 Ugyanis mindketten Krisztus irányába tekintenek, holott Deér feltételezése szerint a császár felé kellene fordulniuk. Ezért is fogadja el a zománcképek (az égi és földi szereplők) újabb „átrendezésének" elméletét. Az adott diplomáciai kapcsolat alapján elfogadható álláspontnak tűnik ez is, hiszen az I. Gézával kötött biztos szövetség érdekében fontos lehetett mind a magyar király, mind a bizánci császár egészsége. A görög korona ikonográfiái programja alapján azonban Moravcsik Gyula álláspontját kell elfogadnunk.6 7 Az a tény, hogy a középkor lovageszményét és a keresztes hadjáratok szellemét kifejező lovagszentek mellé éppen a két orvosszentet választották ki az ajándékba készülő koronára, azt igazolja, hogy mind Bizáncban, mind Magyarországon jelentős tiszteletnek örvendtek, mégpedig mint az uralkodó család védszentjei. VII. Michael Dukas választása nem véletlen: Kozma és Dámján mellképe a corona graeca „császári" oldalán azt bizonyítja, hogy tudhatott az Árpád-ház tiszteletéről is. Következő képi emlékünk régészeti lelet, így készítőjére, készíttetőjére és rendeltetési helyére vonatkozóan csak feltevésekre támaszkodhatunk. Bizonyos azonban, hogy szokatlan „műfajú" - akárcsak a koronázási palást és a magyar korona - és összefügg az Árpád-házi családdal. A földből előkerült, Kozma és Dámján mellképével díszített, a 12. 6 3 Moravcsik Gy.: uo. 450. 64 Moravcsik Gy.: i. m. (62. lábj.) 433-434. 65 Bálint S.: Kozma és Dámján tisztelete . . . i. m. (10. lábj.) 142. - Uő.Ünnepi kalendárium 2. k. 302. "•Deér, Josef: Die Heilige Krone Ungarns. Wien, 1966. 37-38., 82. - Indoka szerint I. Justinianus, aki közbenjárásukra gyógyult meg, mint a földi hatalom egészségének megóvóit tisztelte bennük, ezért rajta és II. Justinianuson keresztül alakult ki az ilyen jellegű kultusz Bizáncban. Vö. Ebersolt, J.: Les Sanctuaires de Byzance. Paris, 1921. 97. 11.; Bogyay, Th. von: Byzantinische Zeitschrift 45. (1952), 421. Kovács É. i. m. (16. lábj.) (1980), 24.
