Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 349 Kozma és Dámján ereklyéit is, elsőként helyezte el azokat az aacheni Münsterben. 5 2 A westfáliai korai Kozma—Dámján patrocíniumok általában „asszony-alapítások". Az első példák Liesborn, Borghorst, Wunsorf ilyen nevű templomalapításai.5 3 A Rajna vidék Kozma és Dámján kultuszának centrumában, Essenben pedig 874-ben szentelte Hildesheimi Altfrid püspök Szentháromság, Szűz Mária és Szent Kozma és Dámján tiszteletére a katedrálist, amely családi alapítvány, mégpedig a szász Adél részéről.54 Altfrid később Rómából ereklyéket is hozott ide. A másik középkori centrum, Bréma, ahol 964-től a 16. századig folyamatos tiszteletnek örvendett az orvos ikerpár. I. Ottó hozta magával Rómából a két szent ereklyéit, ezzel talán a bizánci császár lányának is, Teophánunak, későbbi feleségének akart kedveskedni.5 5 A német-római császárság legkorábbi, 1100 előtti Kozma-Damján patrocíniumai főként magas rangú asszonyok, gyakran királynék alapításai. Ez megerősíti feltevésünket, hogy az Ottók udvarában tisztelt szentek Gizella királyné védszentjei közé tartozhattak. Az István-kori szent-tiszteletről tájékoztatnak még a hazai liturgikus kódexek: a Sanctoralék naptári ünnepei és az elmondott imádságok, fogadalmi misék és himnuszok. Az ezekben előforduló zömmel római (gregorian-gelasuisi) és vértanúréteg, továbbá a bencés és a frank-rajna-vidéki-lotharingiai réteg mellett csak kisszámú keleti és Rajnán inneni német réteg szerepel.5 6 Feltevésünkkel nem összeegyeztethetetlen a sokat emlegetett veszprémvölgyi görög apácák hímzőtevékenysége, ha szerepük nem is lehetett a paláston megjelenített szentek kiválasztásában. Nem valószínű, hogy időben közel egyházszakadáshoz éppen jelentős római pápákat hímeztek volna a miseruhára. Hatásuk a díszítésben nyilvánult meg. Gerevich Tibor álláspontja igaz: eszerint jellemző a nyugati ikonográfia és — részben! — a bizánci ornamentika.5 7 Vagyis a tartalom nyugat-római és a forma bizánci-keleti, de ez utóbbi is csak részben. Itália felé mutat a kereszt villa alakja (Bizáncban gyökerező!), az apostolokat magába foglaló öv architektonikus szerkezete és az alakok latin érzésű aránya, illetve az arcok portrészerű realizmusa. A királyi pár szent-tiszteletével kapcsolatban határozottabb választ adhatnánk, ha ismernénk a metzi palást nyakszegélyén megjelenített tizenegy szent kilétét. A francia forradalom alatt a metzi Szent Arnulf bencéstemplom kincstárában őrzött kazula elpusztult, így csak egy leírás és egy rajz alapján ismerjük.58 A szintén Gizella vezetésével készített palástot felirata szerint 1004-ben ajándékozta a királyi pár feltehetőleg XVIII. 5 2 Wittmann, Α.: i. m. 63. Vö. Floss, H. J.: Geschichtliche Nachrichten über die Aachener Heiligthümer. Bonn, 1885. si Tibus, Α.: Gründungsgeschichte der Stifter, Pfarrkirchen, Klöster und Kappellen im Bereich des alten Bisthums Münster... Th. 1. Münster, 1885, 551. - Lisbornról.; Uő.: uo. 573, 889. -BorghorstróL Homberg, Α. Κ.: Studien zur Entstehung der ma. Kirchenorganisationen in Westfalen. We st fall. Forsch. 6. (1953), 83. 54Jahn, R.: Essener Geschichte. Essen, 1952. 34. 5 s Adam, M.: Geschichte der Ausbreitung der christlichen Religion durch die hamburgische und bremische Kirche . . . a. d. Lat. übers, v. Carsten Miesegaes. Bremen, 1825. 106-111. 5 6 Györffy Gy.: i. m. 387. 57Gerevich T.: i. m. 248. 5*Rohault de Fleury, Ch.: La messe. Paris, 1888. Tom VII. 142-143., DLXXVIII. t. - A palást képe és leírása.; Hampel J.: Emlékek és leletek. Szent István-féle casula. Archeológiai Értesítő', X. (1890), 333-334.; Gerevich, T.: i. m. 248-249. - Magyar nyelvű ismertetése a palástnak.
