Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
348 VIDA MÁRIA készült miseruhát.4 4 Az általában regensburgi munkának tartott Gizella-kereszt (München, Schatzkammer der Residenz. Készült 1006—1038 között) és a koronázási palást rokonsága alapján a stílus Gizella fivérének, II. Henrik császárnak művészeti környezetében gyökeredzik.4 5 A hasonló stílusjegyek alapján — a gondosan fogalmazott díszítő feliratok, az alakok nagyszabású megjelenítése és a donátorok szerepének hangsúlyozása feliratokkal és ábrázolásokkal — a kazula nem textilszerű kompozíciója arra mutat, hogy tervezője ötvös lehetett.4 6 Mivel azonban 1031-ben, a német császárság felett aratott győzelem után, nehezen képzelhető el, hogy a miseruhát délnémet műhelyben hímezték volna, ezért felmerült az ezredforduló táján betelepült textilműhely tevékenysége is.4 7 Amennyiben Gizella királyné közreműködésével készült a palást, elképzelhető, hogy a jobbján ábrázolt szenteket ő választotta ki patrónusaiként; míg a másik oldal szentjei István király védszentjei lehettek. Az államszervezés gondjaival küszködő magyar király programjában a nagy egyházszervező pápai szentek játszhattak nagyobb szerepet, a mélyen vallásos királyné pedig a keresztény erkölcs példaképeit választotta. Gizella „párja" a paláston a hitbuzgalmáról ismert Szent Vince zaragossai püspök, míg a másik oldalon István király mellett példaképe, István vértanú szerepel. Ha a király mellé névadó patrónusa került, valószínű, hogy a királyné mellé hasonlóképpen szintén védszentje került. így a mélyen hívő Vince püspök a vallásosságáról ismert Gizella példaképe lehetett. A palást tartalmának alapos elemzője, Kovács Éva is bizonyosra veszi, hogy a király és a királyné mellett védszentjeik szerepelnek.4 8 Tóth Endre — összehasonlítva a 957—994 között készült freisingi litánia szövegével — megállapítja, hogy megegyezik a Mindenszentek litániájával: „S. Stephane,... Clemens,.. . Xyste,... Cornell,... Vincentui,. .. Georgi,... Laurenti,... Cosma, Damiane,.. . Pantaleon" stb.49 Természetesen a sorrend nem teljesen egyezik és nem valamennyi szent, csupán a Mindenszentek litániájából kiválasztott védszentek. A freisingi analógia is a Gizellával érkezett bajor hatást és az ezzel együtt érkező szentek tiszteletét igazolja. A 12. században a boldvai bencés kolostorban készült Pray-kódex Mindenszentek litániája is megegyezik ezzel.50 Tóth Endre szerint a királyi párral együtt megjelenített mártírok ikonográfiái jelentése: a donátorok köszönete a Mindenszentek közvetítéséért.5 1 Ez a közbenjárás az 1031. évi győzelemre vonatkozik. Úgy gondoljuk, hogy a Mindenszentek litániája „mintául" szolgálhatott a szentek kiválasztásához, és ez szintén a nem bizánci átvétel mellett szólhat. A tisztelet német közvetítése más oldalról vizsgálva sem kizárt, hiszen tiszteletük a 9. század elején a Rajna vidékén is elterjedt. Nagy Károly, aki számos relikviát hozott magával Rómából, Konstantinápolyból és Jeruzsálemből, köztük valószínűleg Szent 44 Győrffy Gy.: i. m. 353. 4 * Kovács É.: Árpád-kori ötvösség. Bp., 1974, 6-11. - A regensburgi miniaturákkal való rokonság; Lovag Zs.: i. m. 28. - A reichenaui stíluskörhöz való kapcsolódás; Kovács É.: i. m. (16. lábj.) (1980), 73-74. - Újabban szintén Reichenauhoz kapcsolja.;DercsényiD.: A magyar koronázási ékszerek. Műemlékvédelem, 22 (1978) 98. - Bajor nó'i kolostor munkája is lehetne. 46 Kovács É.: i. m. 10. 47 KovácsÉ.: uo. 11.; vö.: i. m. (16. lábj.) (1980) 75. "Kovács É.: i. m. (16. lábj.) 185. 4' Tóth E.: i. m. 235. Vö. Coens, M.: Anal Boll. 54. (1936), 24. "Pray, G..-Diatribe. Posonii et Cassoviae, 1777, 217. "Tóth E.: i. m. 239.
