Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
KÖZLEMÉNYEK Vida Mária: SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETÉNEK EREDETE ÉS ÉRTELMEZÉSE (11-14. SZÁZAD)* A kereszténység első századaiban Bizáncban és Rómában egyaránt nagy tiszteletnek örvendő orvos ikerpár a késő-középkori Európában új funkcióval jelenik meg: az orvostudomány és a sebészet, később a gyógyszerészet védszentjeként. Ez a „világi" feladat szorosan összefüggött azzal, hogy a 14. századtól kezdve az orvosi fakultások kezdték patrónusukká választani Szent Kozmát és Szent Damjánt (Szent Pantaleont és Lukács evangélistát is!). Legkorábban a német-római birodalomban alakult ki ez a tisztelet: a kölni orvosi fakultás pecsétjén 1388-tól szerepeltek,1 ; IV. Károly német—római császár székvárosában Prágában, az egyetem orvosai 1348-tól Csehország patrónusait tisztelték bennük.2 A 15. századtól kezdve a sebész-borbély-fürdős társaságok is védszentjükké választják őket.3 A német nyelvterületen elterjedt kultusz művelődéstörténeti elemzését már a 20. század elején elvégezte Ludwig Deubner,4 legutoljára az 1960-as években Annaliese Wittmann.5 Ez utóbbi monográfia a kultuszhelyek közé felveszi a német nyelvterületet körülvevő országok Kozma és Dámján tiszteletét is; - így adatainkat, igen hiányosan, Csehország-Erdély-Magyarország összefoglaló cím alá sorolja.6 Ezekből az adatokból *A tanulmány német nyelvű változata a Comm. Hist. Artis Med. 89-90, 1980. évi számában jelenik meg. 'Diepgen, P.: Über die Siegel der medizinischen Fakultät. . . in Freiburg. Arch. Gesch. Med. Leipzig, 2, 1915. S. 173. Graven, H.: Die Rektorats- und die Fakultätssiegel der älten Universität Köln. Jahrbuch d. Köln. Gesch. ver. 17, 1935. S. 18. - A Pantaleion tiszteletéről. 2 Wittmann, Α.: Kosmas und Damian. Kultausbreitung und Volksdevotion. Berlin 1967 S 314 3 Witt man, A. : Uo. 137-146. 4Deubner, Α.: De incubatione. Berlin, 1900; - Vö. Kosmas und Damian. Texte und Einleitung. Berlin, 1907. - A három, ill. négy legendakört úgy értelmezte, mintha három vagy négy ilyen nevű testvérpár élt volna. Forrása Dehnig (Dehn), R : Syntagmatis historici, seu veterum Graeciae monimentorum de tribus sanctorum anargyrorum Cosmae et Damiani nomine partibus partes duae . . . cum interpretatione latina R. P. Simonis Wagnereckii, S. J. R. Dehnius.. . 1660. 1. r.: Syntagmatis in qua agitus de sanctis Cosma et Damiano confessoribus ex Asia, nominis paribus Romanorum scilicet, ac Arabum . . . Viennae, 1660. 5 Wittmann, Α.: i. m. 12-21. - A legendakérdés tisztázása és összefoglalása, vö. Weyh, W.: Die syrische Kosmas- und Damian-Legende. 14. p. Programm d. K. humanist Gymnasiums Schweinfurt F. 1909/10, 1910.; Deubner, L.: Recenzió. W. Weyh Die syrische... művéről Berliner Philol, Wochenschr. 30,1910, Sp. 1286 f. - Az ázsiai, római, arab és az újonnan felfedezett szíriai legendakör tisztázása. 6 Wittmann, Α.: i. m. 118.
