Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 341 világosan kiderül, hogy az európai kutatás igen kevés ismerettel bír a kelet-európai, ill. dél-keleteurópai, de ezen belül is, főként a magyar középkor földrajzi és történelmi adottságairól. Megjelölt forrásai is nagyon hiányosak és pontatlanok: a magyar Szent Koronát pl. a Vatikáni Múzeum tulajdonaként tartja számon, meg nem említve, hogy ázott levő: másolat.7 Tehát adósságot törlesztünk — mind hazai, mind nemzetközi szempontból — részletes elemzésünkkel. Már az összefoglaló cím is bizonyítja, hogy a szerző nem vehette eléggé figyelembe a középkori Magyarország történelmi és földrajzi helyzetét: a 14. század végéig Csehország és Magyarország semmiképpen sem kapcsolható össze, Erdély viszont szerves része az országnak. Első királyunknak, Istvánnak célja a politikai függetlenség biztosítása, ezért a nyugati szomszéd, III. Ottó német-római császár és a keleti szomszéd, II. Baszileiosz bizánci császár dinasztikus törekvéseinek ellensúlyozására II. Szilveszter pápától kért és kapott hozzájárulást a koronázáshoz. A reformpápaság fellépéséig a pápától nyert felségjelvények nem jelentettek politikai függőséget, csak elkötelezettséget a római egyház mellett. (A pápai hűbérbe vétel csak 1059-től kezdődik a dél-itáliai normann grófokkal.8) A diplomáciai kapcsolat viszont éppen a német-római császárság hűbéri igényeinek ellensúlyozására Bizánc felé sokkal intenzívebb. így a bizánci befolyással csakúgy számolnunk kell, mint a német hatással. Hogy ez a befolyás közvetlenül, vagy itáliai szűrőn át érkezett-e hozzánk, a mai napig eldöntetlen vita történészeink, művészettörténészeink között. Látni fogjuk a magyarországi Kozma és Dámján tisztelet elemzésénél is, hogy ma sem tisztázott, hogy a kultusz Rómából vagy Bizáncból származott-e hazánkba? 9 Éppen ezért a kettősségért és bizonytalan eredetért a „speciális" és széles körben elteijedt kultusz tisztázása különlegesen érdekes téma. Magyarország történelmi-földrajzi „vízválasztó" szerepére jellemző még a 14. századtól, az Anjou-család trónrajutásával, a közvetett francia befolyás, majd a Jagellók alatt a lengyel hatás érvényesülése. A hazai szakirodalom csak érintőlegesen foglalkozott az Árpád-korban kialakult Kozma és Dámján tisztelettel. Csupán a hagiographia alapos kutatója, Bálint Sándor 7 Witt mann, Α.: uo. ' Győr ff y Gy.: István király és műve. Bp., 1977. 137-147. 9Divald K.: Magyar művészettörténet. Bp., (1927), 113. - Mesterházy K.: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpádkori Magyarországon. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1968. (Debrecen, 1970.) 145-177. Kádár Zoltán a közvetlen bizánci átvétel híve. Gerevich, T.: L'arte antica ungherese. Klny Ungeria Roma, 1929. 6. (Publicazioni dell'istituto per l'Europa Orientale, Roma, prima séria) - Uő. Magyarország románkori művészete. Bp., 1938. - Puskás L.: A magyar falfestészet Árpádkori emlékei. Bp., 1932. - Az italo-bizantin elmélet hívei. Vö. Tóth M.: Az Árpádkori falfestészet. Bp., 1974. 13-14. Erdey F.: Hipotézis a feldebrői altemplommal kapcsolatban. Műemlékvédelem, XIX. (1975), 196-203. - Lévárdy F.: Feldebrő Kelet vagy Róma? Műemlékvédelem, XX. (1976), 145-151. - Tóth S.: Feldebró'ró'l hipotézisek nélkül. Műemlékvédelem, XXI. (1977), 29-39. - Lévárdy F.: A „feldebrői feltevések" értelme. Válasz Tóth S.-nak. Műemlékvédelem, XXI. (19 7 7), 129-135. - A 70-es években lezajlott vita bizonyítja az eltérő véleményeket és a kérdésben megnyilvánuló bizonytalanságot. Entz G.: A középkori Magyarország falfestészetének bizánci kapcsolatairól. Műv. tört. Ért. 16. (1967), 241-250. A pécsváradi, feldebrői és veszprémi falképek stílusa azt bizonyítja, hogy a bizánci befolyás Itálián át érkezett, csakúgy mint Nyugat és Közép-Európában. A feldebrői és a lombardiai Civité falképeinek párhuzamára figyelmeztet, lásd: Radocsay D.: A középkori Magyarország falképei. Bp., 1954. 18. 6 Századok 1981/2
