Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
ÖRÖKÖS JOBBÁGYSÁG ÉS KAPITALIZMUS 327 ne érvényesíthette volna a paraszt személyével való korlátlan rendelkezést, mihelyt a gazdasági-társadalmi fejlemények erre indították.2 1 Ez nem jelenti azonban azt, hogy a kelet-középeurópai gazdasági-társadalmi fejlődésben a 13—15. század folyamán ne hatottak volna erőteljesen a „Grundherrschaft" tendenciái, s a „Gutsherrschaft" itt közvetlen, törésmentes folytatása lett volna az „erste Leibeigenschaft"-nak. Legvilágosabban Pach Zsigmond Pál mutatta ki Magyarország példáján, hogyan alakult a kezdetben túlnyomó munkajáradék a termékjáradék átmen eti fölényén át egyre növekvő pénzjáradékká a 15. század végére, s hogyan fordult meg ez a folyamat a 16. század első felében, hogy a 17. század eleiére eljusson a munkajárad ék ú^bTnifi lmáho ζ.11 A kérdés megközelítésének ez a módszere, a járadékforma alakulásának vizsgálata egyben kiemelte a „Gutsherrschaft" keletkezésének és fejlődésének kutatását abból a zsákutcából, amibe a robot és a majorsági föld kvantitatív mérlegelésére való szorítkozás juttatta. Nem kétséges, hogy a járadékformák arányának alakulása is bizonyos kvantitatív becsléseken keresztül ragadható meg, e tekintetben azonban a forrásbázis szilárdabb, és értékelésében kevesebb kétség merül fel, főleg pedig módot ad egyértelmű fejlődési tendencia felismerésére. Márpedig a fentiekből nyilvánvaló, hogy a „Gutsherrschaft" és a „zweite Leibeigenschaft" kettős aspektusú egyazon jelenségének felismerésében nem dogmaszerűen alkalmazott ismérvek, hanem az alaptendencia felfedezése és az egyes, nemegyszer egymást kizárónak látszó (pl. földfosztás és földhözkötés) ismérvek ahhoz való kapcsolása segít. Ugyancsak Pach Zsigmond Pál munkásságában jut leghatározottabban kifejezésre az az álláspont is, hogy bár a „Gutsherrschaft" kialakulási tendenciája az elsődleges, a „zweite Leibeigenschaft", azaz az osztályviszonyok (s nem az ezeket csak tükröző jogi rendezés) alakulása korántsem puszta függvény, hanem aktívan visszaható történelemformáló erő a paraszti ellenállás különböző formáiban. Miben áll tehát mindezek után a „Gutsherrschaft" és a „zweite Leibeigenschaft" egyazon gazdasági és társadalmi fejlődési tendenciájának igazi természete? Egy olyan, Kelet-Középeurópára kiterjedő gazdasági-társadalmi rendszerről van szó, amelynek magva a föld szabad forgalmát és a munkaerő szabad áramlását kizáró feudális földesúri gazd aság, mégpedig an nak_ az a változata .junel yben a majorsági földet a telk i földön önállóan gazdálkodó, földesurához személyileg kötött paraszt kényszermunkájával és mu nkaeszközeivel művelik. A majorságTes a telk iJoBL noha látszatra szétválnak, a valóságban szorosan osszekapcsolódífak az azonos munkaerő által.2 3 Ennek a rendszernek egyik 21 $piesz i.m. 14. 1., Varga i.m. 528, 536-538. 1. A kelet-európai „erste Leibeigenschaft" sajátosságaira ld. Makkai, L.: Les caractères originaux de l'histoire économique et sociale de l'Europe orientale pendant le Moyen Age. Acta Historica, Budapest. 1970., uő.: Feudalizmus és az eredeti jellegzetességek Európában. Történelmi Szemle 1976. 257-277. 12 Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp. 1963. 23 A robotgazdaság szerkezeti elemzését és elméletét elsősorban a lengyel történetírás fejtette ki. A nagy irodalomból néhány fontosabb dm: Rusinski, W.: Drogi rozwojowe folwarku panszczyznianego. Przeglad Historyczny 1956. Mqczak, Α.: Folwark panszczyíniani i wies w Prusach Królewskich XVI-XVII. wieku. Przeglgd Historiczny. 1956. Wyczanski, Α.: Studia nad rozwoju fohvarkiem szlacheckim w Polsce w latach 1500-1580. Warszawa, 1960. Kula, W.: Théorie économique du système féodal. Pour un modèle de l'économie polonaise, 16e— 18e siècles. Paris, 1970. Zytkowicz, L.: The Peasant's Land i. m. (bő bibliográfiával). Magyar vonatkozásban Makkai L.: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. Budapest, 1957. 5*
