Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
328 MAKKAI LÄSZLÖ oldalról feltétele a kez detleges agrártechni ka, amely nem tud több gabonát (a kor néptáplálkozásának alapját) produkálni, minfaz elvetett mag 3—4-szerese2 4 s a paraszti termelést önmaga és a földesúri háztartás ellátásának színvonalán tartja, csak kivételesen, véletlenszerűen engedve azt túllépni. Mihelyt a földesúrnak a szokásos mennyiséget, azaz háztartása hagyományossá vált szükségleteit túlhaladójáradjkra_jámadt Jgénye (s ez történt a 15. század közepétől kezdődően), azt csak a paraszti túlmunka olyan erőszakos kikényszerítésével tudta megszerezni, amelyhez a paraszt személyével való szabad rendelkezés már-már elhalóban levő lehetőségeit és az ugyancsak háttérbe szorult munkajárad ék felelevenítésé t ke llett igénybe venni e. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, hozzásegítette másik oldalról az a társadalmi-politikai feltétel, hogy a kelet-középeurópai „nemesi köztársaságok" rendi szerkezete a központi hatalma t erősen korlátozta, főként pedig a földesúri bíráskodás megszilá rdulásával elvágta a feudális függésben élő paraszttaLvaló közvetlen rendelkezésétől . 2 5 * Mindgnnek pedjg a kelet-középeurópai országo k__váro s'. polgári fejlőd égének viszonylagos gyöngesége álfa hatterében. Erőteljes hazai iparés kereskedelem hiányában nem alakult k i eléggé re ndszer es és eleven belső piaci forgalom fal u és város közö tt^agii kellően stimulálhatta volna a paraszti árutermelé st s ennek érdekében a mezőgazdasági technika javítását. Ami ezen a téren történt, el egendő volt ugyan a pénziáradék kezdődő terjedéséhez, de semmiképpen sem a hirtelen megnövekvő földesúri igénvek pénzj áradékkal való kielégítéséhe z. Ebből következőleg a földesurak arra sem térhettek rá, hogy majorsági földjüket bérmunkával műveltes sék, mivel a pénzgazdálkodás fejletlensége és a munkaerő feudális kötöttsége miatt a költség jóval magasabb volt, mint a drága és nehezen hozzáférhető bérmunkával művelt majorsági föld hozama. Ajmajorsági fold termékeinek az volt a hivatása, hogy általuk aföldesúr a csak pénzen megvásárolható javakat, a hazai kezmuvesseg fejleilensege miatt főleg külföldről importált iparcikke ket megszerezze, akár úgy, hogy készpénzkiadásait a feudális járadék növelésével rsnlfWpq f^ akár úgy, hogy közvetlenül bekapcsolódjék a mezőgazdasági cikkekkel folyó kereskedelembe, mégpedig - eleven belsjtniac híján - elsősorban aKuiKefeskedelembe. A balti Országokban ez a közvetlen földesúri gabonakereskedelem, máshol egyéb, főleg paraszti földön termelt és parasztok által eladott termékek (vágómarha, bor) kereskedelmi forgal-. mának közvetett lefölözése útján történt.2 6 A „Gutsherrschaft" és a „zweite Leibeigenschaft" összekapcsolódásának végső , fokon a piacviszonyokban történt változások voltak az elin dítóig 1450 és 1750 között Lurópaban a piaci kínálat és kereslet arányában és volumenében jelentős átalakulások mentek végbe. A mező^azdas ágLcikk efr áraina k korábbi eséséhez képest 1450 után azok megszilárdulása, majd 1500 után gyors , főleg az i parcikkek lassúbb ütemű áremelkedé sére 24Zytkowicz, L.: Çrain Yields in Poland, Bohemia, Hungary and Slovakia in the 161'1 to 18*'1 Centuries. Acta Poloniae Historica, 1971. 2 5 Két hasonló gazdasági-társadalmi-politikai rendszer összefoglaló jellemzése: Matowist, M.: Die Problematik der sozialwirtschaftlichen Geschichte Polens vom 16. bis zum 17. Jahrhundert. Studia Historica 53. Budapest, 1963. Makkai, L.: Die Hauptzüge der wirtschaftlich-sozialen Entwicklung Ungarns im 15-17. Jahrhundert. Studia Historica 53. Budapest, 1963. i6Mqczak, Α.: Agricultural and Livestock Production in Poland: Internaland Foreign Markets. The Journal of European Economic History, 1972. (a kérdés irodalmával), Makkai L.: Der ungarische Viehhandel 1550-1650. In: „Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650". Köln-Wien, 1971. Ld. a kötet egyéb cikkeit is.
