Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
326 MAKRAI LÁSZLÓ 1530 körűire, a cári Oroszországban és Havaselvén meg éppen csak a 18., ill. 19. századra tehető. Ε két utóblít leiületet ezért nem is vonjuk a „Gutsherrschaft" és a ..zweite Leibeigenschaft" eredeti határai közé, 18 amelyek ezek szerint a magyar és lengyd királyság keleti hataraival esnek egypê T A költözési jog felfüggesztésének e három korai esete nyilvánvalóa n a z adózás elől mene külő paras ztság helyhezkötésér e irányul t és fiskális természetű, semmi köze a „ Gutsherrschaft" problematikájáho z, ami önmagában is figyelmeztet arra, hogy a töldhözkötés nem mindig fogható fel a T ,zweite Leibe igenschaft" ismérvének, amennyiben ez utóbbit a „Gutsherrschaft" kialakulásával kapcsoljuk össze. Végül a cselédkényszer a 16. és 17. században valóban fennállt Brandenburgban (legalább 1527 óta), Poroszországban, Sziléziában, a 17. század közepe után Mecklenburgban és Csehországban is, teljességgel hiányzik azonb an Lengyelországban és Magyarországon, tehát nem tekinthető a „zweite Leibeigenschaft" általános ismérvének.19 A három szóban forgó jogfosztási formának (a föld birtoklása paraszti öröklésének és a szabad költözésnek félszámolása, valamint a cselédkénysze r), mint a „zweite Leíbeigenschatt" ismérveinek kritikai elemzesenel és részleges elvetésénél, de még annál is, j hogy ezek a jogi korlátozások sehol sem terjedtek ki a parasztság egészére, fontosabb annak az alapvető ténynek a felismerése, hogy mindhárom mögött elsődlegesen nem a parasztnak a z általa használt földhöz, hanem földesurához váló viszonya, az irányadó. Varga János a magyarországi jobb ágy rendszer hatalmas dokumentációra és összkeleteurópai összehasonlító anyagra támaszkodó elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy (Magyarországon, de általában Kelet-Középeurópában) „a jobbágy elsődlegesen _egy adott személy: a földbirtok os tulajdona, és elsődl egesen a 'földtulajdonos személyén keresztül jelenti egy adott bi rtok tartozékát "; s csak azért áll előtérbe n a földd el_yaló kapcsolata, mer t „ mindenekelőt t valamely ingatlan használata révén tudja betölteni járadékszolgáltató funkcióját".2 0 Mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy a ..zwei te Leibeigenschaft" lényege a jobbágy személyes függése földesurától, s földjéhez való kapcsolata csak ennek tüggvénye. bbbol erlhelő, hogy a loldesúrnak a paraszt személyével való szabad rendelkezése egyaránt érvényesülhet a látszólag ellentétes földfosztásban és földhözkötésben, vagy akár a cselédkényszerben, sőt szélsőséges (Magyarországon és Lengyelországban, de máshol is előforduló) esetekben a földjétől elválasztott parasztnak csupán személyében való elidegenítésében. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mióta áll fenn a f öldesuraknak a para szt yemélyével való önkényes rendelkezési jog a? Igazat kell adni azoknak a véleményeknék, hogy a kelet-középeurópai „erste Leibeigenschaft" kései, 13. század végi,felszámolása, a szabad költözésnek és a telki föld örökösödésének bevezetése a ^5. század közepén kezdődő ellenhatásokkal szemben nem tudott annyira meggyökeresedni, hogy a földesúr 18 így vélekedik egyébként (viták után) a szovjet és a román történetírók nagy többsége is. Vö. Danilova, L. V.: Κ itogam izucsenija osznovnyh problem rannego i razvitogo feodalizma ν Roszii. Szbornik Szoyjetszkaja Isztoricseszkaja Nauka. Moszkva, 1962. Koreckij, V. I.: Κ istorii formirovanija kreposztnogo prava ν Roszii. Voproszy Isztorii 1964. Man'kov, A. G.: Κ otázke „druhého vydania" nevol'nictva ν Rusku v. 16-17. storoci. Materiái i. m. 103. sk. 1., Constantiniu, F.: Relajiile agrare din Tara Románca scä Ín secolulal XVIII-lea. Bucure§ti, 1972. Erdélynek a magyarországi fejlődéshez való tartozásáról D. Prodan: Jobbágyság Erdélyben. Világtörténet 25. 1975. 29-52. 1. 1 » Varga i. m. 557. 1. 2 0 Uo. p. 174.1.
