Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
324 MAKKAI LÄSZLÖ már említett forrás- és módszerbeli nehézségek miatt sok bizonytalanság és véleményeltérés adódott annak megállapításában, hogy hol és mikor melyik típus dominált. Különösen Szászország és. Felső-Ausztria hovatartozás a vált vitássá, bár egészében ezeken a területeken — legalábbis az eddig feltárt adatok tükrében — inkább a „Grundherrschaft" uralma mutatkozik.10 Olyan nézetek is felmerültek, hogy ez a köztes terület nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is átmenetnek tekintendő, s egy harmadik típust alk ot. Franz Lütge a „mitteldeutsche Grundherrsc haft^ elnevezést javasolta az átmeneti jelleg kifejezésre juttatására, míg Alfred Hoffmann a „Wirtschaftsherrschaft" fogalmat alkotta meg egy olyan feudális gazdálkodási típus jellemzésére, amelyben a földesúr viszonylag kismérvű robotgazdasága mellett főleg monopolisztikus jogait (korcsma, malom, mészárszék stb.) használj a ki, és saját kereskedelmi tevékenységet folytat jövedelme gyarapításár a. Az átmeneti típus .megalkotásának kísérlete azután visszahatott olyan, az Elba-vonaltól keletre eső területeknek hozzákapcsolására, amelyeknek a „Gutsherrschaft" uralma alá tartozása körül azelőtt is viták folytak. Ilyen volt elsősorban a középkori cseh királyság (Csehország, Morvaórszág, Szilézia), ahol a robotgazdálkodás viszonylag későn, csak a 17. század második felében bontakozott ki a mezőgazdaság egész struktúráját meghatározó módon. Ezt egész sor monografikus munkálat bizonyította, eleinte azonban anélkül, hogy a szóban forgó tartományoknak a robotgazdálkodásos területhez való lényegi hozzátartozását kétségbe vonták volna.11 Felmerül L^z a vélemény is, hogy nemcsak a cseh királyság egésze, hanem az akkor a magyar királysághoz tartozó mai Szlovákia is a „Wirtschaftsherrschaft" k ategóriája alá esik.1 2 Az ekörül lezajlott igen tanulságos vita kimutatta egyrészt a „Wirtschaftsherrschaft" harmadik típusként való felvételének tarthatatlanságát, másrészt a mai Szlovákiának a magyar királyság agrárviszonyaiból való kiszakíthatatlanságát s a magyar és cseh korona alá tartozott területeken a „Gutshercschaft" tendenciájának bár nem azonos mértékű, de lényegi érvényesülését.13 Ezen a vitán mutatkozott meg egész világosságban annak lehetetlens ége is, hogy a •.Gutsherrschaft" és a ..zweite Leibeigenschaft" problémáit egymástól elválaszt va, vagy akár^ csak^z_ejőbbit az utóbbinak alárend ejye_oldják_mgg. A j£japp nynmá" «»lïnHnln kutatás annak idején elsősorban jogi szempontoltat alt-aima-rott. és a par aszt jogi s tátusá; nak-_főleg földbirtoklási jogána k romlá sában kereste a „GutsherrscháTP' kialakulásának alapvető okát. Itt most fölösleges lenne kitérni arra az azóta sokszorosan megcáfolt, soviniszta vélekedésre, hogy a „zweite Leibeigenschaft" a szóban forgó területek szláv 10Lütge, F.: Die mitteldeutsche Grundherrschaft. Jena, 1934. Grüll, G.: Die Robot in Oberösterreich. Linz, 1952. Hoffmann, Α.: Wirtschaftsgeschichte des Landes Oberösterreich. Salzburg, 1952. 11 Mika, Α.: Problém pocátkfl nevolnictvi ν Cechách. teskoslovensky Casopis Historicky, 1957. Mika, Α.: Poddan^ lid ν Öechách ν prvni polovinè 16. stoleti. Praha, 1960. Matéjek, Fr.: Feudálni velkostátek a poddany na Moraví s pïihlédnutim k pfilehlému üzemi Slezska a Polska. Praha, 1959. Válka, J.: Hospodárská politika feudálního velkostatku nad pfedbèlohorské Moraví. Brno, 1962. Petrán, ].: Poddan^ lid ν íechách na prahu tíicetileté války. Praha 1964. Jirásek, J.: Moravsky venkov plfed Bilou Horou. Casopis Moravského Musea 1964. 12 Spiesz i. m. 61.1. 13 Materiál ζ vedeckého sympózia ο Charaktere feudalizmu na Slovensku ν 16-18. storoüi. Historické Studie XVII. 1972. Ld. főleg P. Ratkos, P. Horváth, J. Koli, L. Makkai és I. Erceg hozzászólásait.
