Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
ÖRÖKÖS JOBBÁGYSÁG ÉS KAPITALIZMUS 323 került területeket soroltak a „Gutsherrschaft" elterjedési határai közé, először a Schleswig-Holsteintől Észtországig húzódó balti partvidéket, majd Lengyelországot és a cseh korona országait.6 Sokkal később, és eleinte bizonyos megszorításokkal vonták be Magyarországot,7 még később, és még nagyobb megszorításokkal Ausztria egyes tartományait.8 Mikor 1928-ban Jan Rutkowski lengyel történész elsőként kísérelte meg összehasonlító módszerrel kezelni a problémát, s a „Gutsherrschaftot" egyetemes középeurópai történeti jelenségnek mutatta ki9, már elterjedésének földrajzi keretei is nagyjából kirajzolódtak. Dél felé sohasem is volt kétség, hogy a török biro dal omnak a 17. század végén megszilárdult északi határai egybeestek a „Gutsherrschaft" határaival.~"~Nyugat felé mindmáig érvényesen az F.lha és annak forrásvidékétől a Keleti Alpok lejtőinek mentén szokták a határt mpgvnnni, e vonal azonban korántsem ol yan éles, mint a déli, mert rajta túl és innen egyaránt erősen keveredik a „GutsherrschaFt"^es a „Grundherrschatt", s a" 6 Brünneck, W.: Die Leibeigenschaft in Pommern. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, 1888. Fuchs, C.J.: Der Untergang des Bauernstandes und das Aufkommen der Gutsherrschaften, nach archivalischen Quellen aus Neu-Vorpommern und Rügen. Strassburg, 1888. Grossmann, Fr.: Über die gutsherrlich-bäuerlichen Rechtsverhältnisse in der Mark Brandenburg vom 16. bis 18. Jahrhundert. Staats- und Sozialwissenschaftliche Forschungen, Leipzig, 1890. Transehe-Roseneck, Α.: Gutsherr und Bauer in Livland im 17. und 18. Jahrhundert. Strassburg, 1890. Grünberg, K.: Die Bauernbefreiung und die Auflösung der gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnissen in Böhmen, Mähren und Schlesien. I—II. Leipzig, 1893-1894. Brünneck, (f.: Die Leibeigenschaft in Ostprcussen. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, 1897. Rakowski, K.: Entstehung des Grossgrundbesitzes im XV. und XVI. Jahrhundert in Polen. Posen, 1899. Dessmann, G.: Geschichte der schlesischen Agrarverfassung. Strassburg, 1904. Plehn, H.: Zur Geschichte der Agrarverfassung von Ostund Westpreussen. Forschungen zur brandenburgischen und preussischen Geschichte XVIII. 1905. Aubin, G.: Zur Geschichte des gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisses in Ostpreussen von der Gründung des Ordensstaates bis zur Steinischen Reform. Leipzig, 1910. Zierkusch, J.:. Hundert Jahre schlesischer Agrargeschichte. Vom Hubertsburger Frieden bis zum Abschluss der Bauernbefreiung. Breslau, 1915. Jessen, J.: Die Entstehung und Entwicklung der Gutswirtschaft in Schleswig-Holstein bis zum Beginn der Agrarreform. Zeitschrift der Gesellschaft für Schleswig-Holsteinische Geschichte, 1922.Maybaum, H.: Die Entstehung der Gutsherrschaft im nördlichen Mecklenburg. Stuttgart, 1926. Stark, W.: Ursprung und Aufstieg des landwirtschaftlichen Grossbetriebs in den böhmischen Ländern. Brünn, 1934. 1 Domanovszky Α.: Zur Geschichte der Gutsherrschaft in Ungarn. Dopsch-Festschrift, 1937. Szabó I.: Les grands domaines en Hongrie au début des temps modernes. Revue d'Histoire Comparée, 1947. 8Fresacher, W.: Der Bauer in Kärnten. Klagenfurt, 1952. Feigl, H.: Die niederösterreichische Grundherrschaft vom ausgehenden Mittelalter bis zu den theresianisch-josephinischen Reformen. Wien, 1964. 9 Rutkowski, J.: La genèse du régime de la corvée dans l'Europe Centrale depuis la fin du Moyen Age. La Pologne au VIe congrès international des sciences historiques, Oslo, 1928. Azóta is a lengyel történetírás tett legtöbbet az összehasonlító módszer alkalmazásában. Vö. Rusinski, Wt.: Hauptprobleme der Fronwirtschaft im 16-18. Jahrhundert in Polen und Nachbarländern. Papers of the First International Conference of Economic History . . . Stockholm. Haag, 1960. Zytkowicz, L.: Rozvój zëmëdelstvi ν ïeskych zemich a ν Polsku v. XVI. a na poíátku XVII. stoleti. Ceskoslovensky Casopis Historicky, 1966. Jelentó's e tekintetben a szovjet történettudomány bekapcsolódása is: Szkazkin, S. D.: Osznovnye problemy tak nazyvajemogo „vtorogo izdanija kreposztnicsesztva" ν Szrednej i Vosztocsnoj Jevrope. Voproszy Isztorii, 1958., valamint a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet nagy szovjet irodalma, melynek áttekintését adja: Teoreticseszkie i isztoriograficseszkie problemy genezisza kapitalizma. Moszkva, 1969.
