Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Schulhof Izsák: Budai krónika (Ism.: Haraszti György) 236/I
236 TÖRTÉNETI IRODALOM 236 SCHULHOF IZSÁK: BUDAI KRÓNIKA Magyar Helikon, Budapest, 1979. 101 L Lassan kezdenek beérni az elmúlt évtizedekben örvendetesen új életre támadt magyar vonatkozású judaisztikai kutatások gyümölcsei. Egymás után jelennek meg a magyar-zsidó történelmi kapcsolatokat, kölcsönhatásokat vizsgáló munkák, köztük Scheiber Sándor alapvető fontosságú művei, monumentális forráskiadása, vagy Dán Róbert humanizmus-könyve. A megnövekedett érdeklődés egyik jeléül most a szélesebb olvasóközönséghez is eljutott Schulhof Izsák hajdani budai lakos megillája, megpróbáltatásainak siralmas könyve, krónikája. A Magyar Helikon Bibliotheca Historica történelmi és művelődéstörténeti sorozat kiadóinak és személy szerint Katona Tamásnak,a kötet szerkesztőjének az érdeme, hogy végre, tizenöt és félezer példányban, magyarul is hozzáférhető ez a maga nemében egyedülálló, a hódoltsági Buda végnapjait és visszafoglalását a „másik" oldalról megörökítő elbeszélő forrás. Sajnos, a törökkori Budát leíró útibeszámolók jelentések, a nagy ostrom dokumentumai, szemtanúk naplói többnyire kiadatlanok, könyvészeti ritkaságok, esetleg magyar nyelvű publikációjuk hiányzik, csak remélhető, hogy a Bibliotheca Historica kiadói a Budai Krónika közönségsikerén felbuzdulva a közelgő tricentenárium alkalmából idővel ezeket is megjelentetik. Kiadásra, fordításra vár számos korabeli, Magyarország történetéhez kútforrásként felhasználható zsidó kézirat, nyomtatvány is; így az 1686-ból származó, Schulhof leírásához szervesen csatlakozó, azt mintegy folytató Ein sein nai lid fun Ofen - Szép új dal Budáról - című jiddis nyelvű verses krónika, amely Buda ostromával, a vár elfoglalásakor ejtett foglyok sorsával foglalkozik. A Budai Krónika roppant olvasmányos, drámai fordulatokban gazdag. Értékét csak fokozza, hogy viszonylag kis terjedelme ellenére számos máshonnan nem ismeretes gazdasági, helyrajzi, kulturális és eseménytörténeti adattal szolgál. Ezek hitelességét erősen valószínűsíti az a tény, hogy a mű ellenőrizhető állításai - és a Budai Krónika bővelkedik az ilyen adatokban (csak a kronológiailag egyértelműen azonosítható dátumok száma húszon felül van) - mind más korabeli forrásokkal összehasonlítva, mind „abszolút" értelemben meglepően pontosak. Schulhof műve igen nagy valószínűséggel 1687|8-ban íródott héber nyelven, eredeti címe Megillát Ofen. Az ótestamentumi szövegekben a megillá egyszerűen (könyv-, irat) tekercset jelentett, később a szó jelentésváltozáson ment át, olyan művek jelölésére szolgál, amelyek - az Eszter könyvéhez hasonlóan - a zsidó közösségek vagy egyének megpróbáltatásairól és csodával határos megmeneküléséről szólnak, nem feledkezve meg a megpróbáltatások emlékezetére évente tartott böjt és az ezt követő örömünnep elrendeléséről és leírásáról sem. Schulhof beszámolója tehát jogosan viseli a megillát elnevezést, lényegét tekintve azonban - ha a vallási, irodalmi epidermiszt lehántjuk róla - nem más, mint egy általános korrajzzal kiegészített napló, amelyben a szerző az őt és hitsorsosait ért megpróbáltatásokat írja le az ostrom kezdetétől a rabságból való szabadulásig. Schulhof művének eredeti kézirata nem maradt fenn. A Megillát Ofen-t Kaufmann Dávid (1852-1899) a zsidó történelem, kultúrtörténet és vallásfilozófia neves kutatója adta ki először egy, a birtokában levő, 1800-ban készült (jele n 'e g a z MTA Kaufmann Gyűjteményében őrzött) másolat alapján 1895-ben, Trierben, héber nyelven. A Megillát Ofen kiadásához Kaufmann egy régebbi, akkor Prágában őrzött másolatot is felhasznált. A prágai kézirat több helyen eltért Kaufmann példányától, valószínűleg másolási hibákból eredő romlottabb szöveget adott. A legfontosabb eltéréseket Kaufmann kiadásában a megfelelő helyeken feltüntette. Ennek ma különösen nagy jelentősége van, mivel a prágai kézirat az első világháború során eltűnt.* Kaufmann csak a héber szöveget publikálta, fordítást nem adott, bár mindkét másolat tartalmazta a mű (1735-ben készített) német, pontosabban Judenteutsch" (ójiddis) nyelvű fordítását is. * Rövid idővel ezelőtt a másolat újból felbukkant Prágában. - Scheiber Sándor szíves közlése.
