Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Schulhof Izsák: Budai krónika (Ism.: Haraszti György) 236/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 237 1895 óta a Megillát Ofen sem eredeti szövegével, sem fordításban nem jelent meg, tetszhalálából a Magyar Helikon kiadása támasztotta fel. A kiadvány jellege és terjedelme azonban nyilván nem tette lehetó'vé sem a kritikai kiadás igényeinek megfelelő filológiai pontosságú fordítás, sem a megfelelő jegyzetapparátus elkészítését. A héber szöveg tömörsége, kétértelműsége, gyakran már elhomályosult értelmű utalásai további nehézséget jelentettek. A fordítás megítélésénél mindezt figyelembe kell venni. Jólesz László a mű lehetőség szerinti hűséges tolmácsolására, a szöveg jó olvashatóságára, a nemes értelemben vett közönségsikerre törekedett, ugyanakkor gondosan ügyelt arra, hogy megőrizze a Megillát Ofen irodalmi jellegét, sajátos - helyenként már idegennek tűnő — atmoszféráját. Néhányszor ez a gondosság már kissé zavaró is, például a héber Simson (passim) névalak a magyar olvasó számára szokatlan, Szakály Ferenc is a meghonosodott Sámson formában írja az utószóban Schulhof Fiának a nevét. A frigyláda vagy frigyszekrény is ismerősebb az olvasónak, mint a magyarázatra szoruló tóraszekrény (38. old.) Egy nyilván elnézésből származó súlyosabb hiba mellett - a 34. oldalon helyesen nem 600, hanem 700 katonát kell írni! - csak apróbb következetlenségek terhelik a fordítást. így például: 1. Jólesz a t'filint egyszer imaszíjnak (37. old.) másszor imaszíjaknak (49. old.) fordítja. 2. A rhénusi, illetve rajnai jelzők (27. old.) mögött mindkét esetben a Megillát Ofen német kölcsönszava a rheinisch bújik meg. 3. A török uralkodó a Budai Krónikában váltakozva török szultánként, törökök szultánjaként vagy egyszerűen csak szultánként jelenik meg a héber szöveg török császára helyett. 4. A 20. és 28. oldalon szereplő hadi szerszámok azonosak a 23. oldal hadi eszközeivel, a héber szöveg mindhárom esetben ugyanazt a kifejezést használja, a gyújtópor (20., 23. old.) helyett szerencsésebb volna lőport írni. 5. A 38. oldalon szereplő hitszónok anakronizmus. Az eredetiben a gyülekezet előtt prédikáló rabbiról van szó. Egészében a fordítás jól sikerült, szép magyar nyelve, ízes és fordulatos elbeszélő stílusa a Budai Krónikát élvezetes olvasmánnyá teszi. Ezért különösen sajnálatos, hogy a stiláris szépségű és csaknem szó szerinti pontosságú fordítás a már említett nehézségek, kiadói korlátozások miatt jelenlegi formájában a történész számára alig használható. Az alábbi vázlatos „észrevételek" nem a fordító érdemeit akarják csökkenteni, hanem a Budai Krónikát történelmi forrásként használó kutatók számára szeretnének — a kritikai kiadást anticipálva - támpontul, eligazításul szolgálni. I. Bibliai helyek Schulhof művében legalább harminc bibliai és talmudi idézet, utalás található. A fordításban csak töredékük ismerhető fel, jegyzet sem utal rájuk, jóllehet a héber szövegben többségük kiemelten szerepel, így azonosításuk könnyen elvégezhető. Hiányzik például az evés-ivás és öröm (Jólesznél lakoma és öröm - 54. old. —) citátum „kiugratása", holott ez az Eszter könyvéből vett idézet (Eszt. 9:17,18) közvetlen utalás Schulhof megillájának, fogadalmának irodalmi előképére. Az idézetek, allúziók jelentőségét csak fokozza, hogy rajtuk alapul a Megillát Ofen tagolása; a mű minden „fejezete" (nagyobb bekezdése) egy-egy bibliai toposz töredékével - és lőn, meghallá, megírá, látá, íme, napjaiban, mindezen dolgok után stb. - kezdődik. Sajnálatos módon ezek tolmácsolása nem egységes, mint erről az olvasó is könnyen meggyőződhet, ha például megvizsgálja az 5, 13, 14, 17, 21, 35, 49. oldalakon található bekezdéseket, amelyek az eredetiben mind az és lőn (történt) kifejezéssel kezdődnek. II. Idegen szavak A Megillát Ofen számos nem héber szót tartalmaz, amelyek többsége a fordítás során e 1-vész, mivel a Budai Krónikában már ezek is magyarra ford ítva jelennek meg. Az idegen szavak túlnyomó többsége német, de akadnak török, sőt magyar és délszláv(?) - Beligrád (Belgrád), Konsztantina (Konstantinápoly) - szavak is.