Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Novák Gyula-Sándorfi György-Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai (Ism.: Fügedi Erik) 219/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 219 Befejezésként. E. A. Melnikova és a második fejezetben szerző-társai, körültekintő munkát vé­geztek. Méltó ahhoz a monumentális vállalkozáshoz, amelynek részeként a kötet megjelent. A szóvá tett kívánságok egy második, javított kiadásban igen könnyen teljesíthetők. Méltányolni kell azt, hogy a szovjet medievisztika történetében korszakos vállalkozás megindításakor, az első lépések szerények. Ez a tartózkodás megmutatkozik a példányszámban és a nyomdatechnikai előállításban. Néhány olvasói kérés tolmácsolása, úgy vélem, a továbbiakra nézve bátorító lehet. Ε forráskiad­vány-sorozat nemcsak a szovjet medievisztika, hanem az egyetemes történettudomány számára nyere­ség. Az egyetemes történelemben jelentős szerepet betöltött és e hivatását folytató ország koraközép­kori történetére vonatkozó kútfők kritikai rendszerezése jelentős segítség a világ történészei számára. Már a középkor hajnalán, a Kijevi Orosz állammal egy igen jelentős birodalom lépett a történelem színpadára. Hatalmas erők kezdték alakítani Kelet-Európa sorsát. A későbbiekben Oroszország Kaukázus és Ázsia jelentős részének életét is sorsdöntő módon átalakította. Felelős és nagyszabású történeti személyiségek álltak a világrésznyi birodalom kormányánál. Úgy cselekedtek, ahogyan koruk viszonyai ezt számukra lehetővé tették. Ε világtörténeti horderejű tényező kialakulását megvilágító történeti kút­főkben való elmélyülés a jobb megértést mozdítja elő. Még abban az esetben is, ha a dolgok nem éppen szerencsés alakulása folytán, a ránk maradt kútfők sok mindent homályban hagynak a Szovjetunió népei legkorábbi történetének vonatkozásában. - Tudvalevő, hogy a történelmi kezdetek nehezen megragadhatók. Ezért fokozott megbecsülést és védelmet érdemel minden olyan értesülés, még ha téves is, amelyik a Szovjetunió népeinek legkorábbi történetére vet fényt. Már a régi forráskiadványok szerkesztői is jól tudták, hogy köteteik kézikönyvek lesznek, amelyeket könnyen és kényelmesen kell olvasni. Ez esetben a szemfárasztó apró betűk, a zsúfolt szedés, sajnos, nehezíti a kitűnő kötet használatát. Ε bíráló megjegyzést azzal a bizakodó óhajtással tesszük, hogy a további kötetek nagyobb formátumban, kényelmesebb szedéssel és lényegesen na­gyobb példányszámban jelennek majd meg. És nagyon kívánatos, hogy E. A. Melnikova kötete megér­jen egy második kiadást, mégpedig rövidesen, amelyik a vállalkozás igényessége színvonalának megfelelő kiállításban örvendezteti meg a világ medievistáit. Bartha Antal NOVÁKI GYULA-SÁNDORFI GYÖRGY-MIKLÓS ZSUZSA: A BÖRZSÖNY HEGYSÉG ŐSKORI ÉS KÖZÉPKORI VÁRAI. (Fontes Archeologici Hungáriáé) Bp. Akadémiai Kiadó, 1979. 125 1. Középkor-kutató történészeink biztosan felfigyeltek a régészetben az utóbbi években bekövet­kezett jelentős változásra, a régészeti topográfia készítésére. A mai megyék és azokon belül a mai közigazgatási beosztás szerint községenként haladva ellenőrizték az irodalom régebbi adatait, és terepbe­járással teljes felvételt készítenek a területen található régészeti objektumokról az őskortól kezdve a török korig. A munka fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, még akkor sem, ha ma a történész és régész közötti együttműködés, sokszor elengedhetetlenül szükséges együttműködés még fehér holló. A történész legtöbbször azzal vádolja tárgyi emlékekkel dolgozó kollégáját, hogy nem ismeri az írott forrásokat, még kevésbé tudja szűkebb időhatárok közé szorítani leleteit. Már bevezetésként el kell mon­dani, hogy ez a pompás kis kötet kivételesen tájékozott a történeti irodalomban és forrásokban, s olyan kérdéseket vet fel, hogy részletes ismertetést nemcsak megérdemli, hanem az feltétlenül szük­séges is. A munka a régészeti topográfia mellékterméke, az 1950 óta folyó terepbejárást 1966-tól Nováki egészítette ki, négy helyen kisebb ásatást is végzett, Sándorfi készítette a szükséges térképeket, és ku­tatta fel a régi felvételeket, amelyekből nem egy fontos adat került napvilágra (pl. Damásd várának fekvésére). A kötet első részében 22 őskori és középkori várat írnak le azonos módszerrel és tiszteletre méltó pontossággal. Minden esetben számba veszik a régebbi régészeti és történeti kutatásokat, ide értve a leletmentésből származó, ma még a múzeumok irattáraiban elfekvő jelentéseket, leírják a tere­pet (ebből külön kiemelném a tengerszint feletti és relatív szintkülönbségre, valamint a kiterjedésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom