Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Breccia; Alfredo: Az olasz külpolitika és Magyarország (1922-1933) 1363/VI
1364 FOLYÖIRATSZEMLE 1924-ben Olaszország barátsági egyezményt kötött Jugoszláviával, és korlátozottabb jellegű megállapodást írt alá Csehszlovákiával. Mussolini sietett biztosítani a magyar kormányt, hogy nem feledkezett meg róla sem, és igyekszik a jövó'ben Magyarország számára kedvezően befolyásolni a két kormányt. 1926 elején Mussolini előterjesztette a Dunai Szövetség tervét, amelynek célja az volt, hogy Olaszország váljék a Duna menti és balkáni országok fő védnökévé. A terv azonban meghiúsult, mert Csehszlovákia és Jugoszlávia nem volt hajlandó lemondani a Franciaországgal való előnyös kapcsolatairól. Ekkor az olasz külpolitika Románia iránt kezdett fokozott érdeklődést tanúsítani egy olaszmagyar-román-bolgár érdekszövetség kialakítása céljából. Ez elsősorban Jugoszlávia elszigetelésére irányult, amely - főként az Albániával kapcsolatos rivalizálás miatt - szembekerült Olaszországgal. Az olasz támogatás megszerzését előnyben részesítő magyar kormány felfüggesztette előrehaladott tárgyalásait Jugoszláviával. 1927 áprilisában Bethlen Rómába utazott, ahol kifejtette Mussolininak, hogy „a szláv és német világ közé szorult Magyarországnak szüksége van Olaszország támogatására". Az olasz kormányfő megígérte támogatását, de szorgalmazta, hogy Budapest Belgrád helyett Bukarest felé közeledjék. Mussolini ugyanakkor nem adott pozitív választ Bethlen gazdasági segélykérelmére, valamint arra a magyar kérésre, hogy Budapest rendelkezésére bocsássa a fiumei kikötő egy részét. Ugyanakkor támogatást ígért Magyarország titkos újrafelfegyverzéséhez. Mussolini és Bethlen 1927-ben különböző célokat követett az „örök barátsági szerződés" aláírásával. Olaszország célja Jugoszlávia elszigetelése és Románia kivonása volt a francia befolyás alól: a magyar kormány viszont revizionista törekvéseinek támogatása* várta Rómától, és a magyar-jugoszláv közeledés révén kívánta megosztani a kisantantot. Ezért — állapítja meg a tanulmány - az 1927 áprilisában aláírt szerződésnek eleinte nem volt olyan jelentős funkciója, mint később. A magyar-olasz szerződés nem elégítette ki Magyarországot, ugyanakkor mély aggodalmat keltett Romániában. Elsősorban a magyar-jugoszláv közeledés megakadályozása céljából Olaszország 1927 novemberében megkezdte titkos fegyverszállításait Magyarországnak. 1928 januárjában, „a szentgotthárdi incidens" következtében ebből nemzetközi botrány kerekedett. Az olasz politikai és gazdasági segítség mértékével elégedetlen Bethlen 1927 decemberében Grandi olasz külügyi államtitkár-helyettesnek javasolta mindkét ország közeledését Berlinhez egy olasz-német-magyar blokk létrehozása céljából. Ennek előfeltétele az lett volna, hogy Róma - az olasz-német határnak a Brenner vonalánál történő garantálása ellenében - hozzájáruljon az Anschlusshoz. Az 1928 áprilisában létrejött titkos Mussolini-Bethlen találkozó során azonban kitűnt, hogy az olasz kormányfő továbbra is ellenezte az Anschlusst, és inkább az annak megakadályozását célzó olasz-osztrák-magyar együttműködést szorgalmazta. így kívánta megakadályozni a francia befolyás növekedését is Magyarországon és Ausztriában. Ettől az időtől kezdve Magyarország egyre fontosabb szerepet kapott Róma dunai és balkáni politikájában. Rendszeressé váltak a két ország közötti politikai és katonai konzultációk. Olaszország határozott támogatást nyújtott Magyarországnak az optáns-ügyben. Ugyanakkor Róma nem tudta kielégíteni Bethlen 350 mülió lírás segélykérelmét Magyarország újrafelfegyverzéséhez. Mussolini, hogy Budapest ne forduljon gazdasági segítségért Berlinhez vagy Párizshoz, javasolta az olasz-magyarosztrák gazdasági együttműködés szerződéses formában történő megerősítését oly módon, hogy a magyar mezőgazdasági termékek fejében megkönnyítsék az olasz és osztrák iparcikkek bevitelét Magyarországra. Az 1934 márciusában a három ország vezetői által aláírt római jegyzőkönyvek nemcsak a gazdaság együttműködés megerősítését célozták, de politikai konzultációkat is előirányoztak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Mussolini mindezt a katonai együttműködésről szóló titkos megállapodással akarta kiegészíteni, de Gömbös, az új magyar kormányfő visszautasította javaslatát, mert ez akadályozta volna a Németországhoz való közeledést célzó programját. (Rivista di Studi Politici Internazionali, 19.80. I. .szám, 93-112.) R. Gy.
