Századok – 1981

FOLYÓIRATSZEMLE - Zuberec; Vladimír: Az Agrárpárt csehszlovakizmusa Szlovákiában 1919-1939 1362/VI

1362 FOLYÖIRATSZEMLE vizmusnak" minősített köztulajdonba vételét, ehelyett a szövetkezeti vagy csoportos birtokbavételt ajánlották. A szociáldemokrata párton belül is erősödött a nemzeti függetlenséget elsőrendű követelménynek tekintők tábora, bár az ortodox marxizmus talaját elvileg nem hagyták el: ők a nemzeti államban látták az osztályharc megvívásának legkedvezőbb terepét, mivel ott már nem zavarnák a tisztánlátást a nemzetiségi ellentétek. A magukat szocialista jelzővel felékesíteni nem óhajtó polgári politikai erők sem tagadhatták a társadalmi reformok szükségességét. Az „államjogi demokrácia" néven tömörülő liberális polgárság programjába is bekerült a földreform, a nyolcórás munkaidő, a közlekedés és a föld természeti kincseinek nacionalizálása. Ε pontok mutatják, hogy a magántulajdon megsértését csak akkor fogadták el, ha az konkurrenseik (a „nemzetek feletti" arisztokrácia, vagy a német tőke) ellen irányult. Mint látható, a liberális kapitalizmus hívei jóval világosabb és konkrétabb programmal rendelkeztek, mint a magukat szocialistának tartó különböző polgári csoportok. A burzsoázia megtartotta kezdeményező szerepét a programok kialakításának időszakában, s kedvező pozícióban készülhetett a hatalom átvételére. (Öeskoslovesky íasopis historicky 1979. 5. 681-703.) H. V. VLADIMIR ZUBEREC: AZ AGRÁRPÁRT CSEHSZLOVAK1ZMUSA SZLOVÁKIÁBAN 1919-1939 KÖZÖTT A szlovákiai agrármozgalom kezdettől fogva a cseh-szlovák kölcsönösség eszméjét hirdette, 1918 után pedig az egységes csehszlovák állam és nemzet eszméjét fogadta el. Elsősorban a csehszlovakizmus, s nem az agrárérdekek védelme lett a fő kötőanyag a párton belül. 1919 és 1922 között jött létre az egész Csehszlovákiában szervezkedő Köztársasági Agrárpárt, mely az első Csehszlovák Köztársaság politikai rendszerének egyik fő támasza volt. A csehszlovakizmus gondolatát elsősorban azzal igyekeztek elfogadtatni, hogy az egységes csehszlovák nemzet részeként lehetnek a szlovákok igazán egyenrangú tényezők a köztársaságban. Az Agrárpárt szlovák vezetői közül Srobár sorolható a csehszlovakizmus feltétlen hívei közé, a többiek, így Hodia is, különböző körülmények között különböző álláspont-módosításokat hajtottak végre. Hodia, bár az egységes csehszlovák államnak mindig híve maradt, már a 20-as években is gyakran támadta a „prágai centralizmust", több hatáskört kívánt a helyi közigazgatási szerveknek. A szlovák érdekek védelmében próbálkoztak a szlovákiai polgári pártok együttműködésével, közös bizottság létrehozásával. A gazdasági válság évei után az Agrárpárt megerősítette a szlovák érdekek védelmét. Ebből a politikából nőtt ki a 30-as évek szlovák regionalizmusa, mely főleg a szlovák gazdasági külön érdekeket kívánta felkarolni. 1933-34 között Hodza a cseh-szlovák viszony ideológiai alapjait is átértelmezi: két önálló nacionalizmusról beszél, melyek közös akarattal szintézisre is törekedhetnek, mégpedig az egységes csehszlovák politikai nemzet létrehozására. Ebben az elképzelésben világosan felismerhető a dualizmuskori magyar politikai ideológia hatása. Hodzát ellenfelei e fordulat miatt élesen támadták, kétkulacsossággal, machiavellizmussal vádolva. Hodfca azonban továbbra is új irányát követte, mely a gyakorlati politikában a csehszlovák politikán belüli szlovák aktivizmust jelentette a teljes egyenjogúság alapján. Éppen erre hivatkozva utasították el az autonómia-követeléseket. Az új irányvétel eredményeket hozott: H od 2a 1935-ben miniszterelnök lett. Elképzelésiét külpolitikai érveléssel is igyekezett alátámasztani: Hitler agresszív tervei miatt Hodía szerint Csehszlovákiának Közép-Európában kell támaszt keresnie, s a közép-európai orientáció növeli Szlovákia fontosságát a köztársaságon belül.