Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Tanulmányok Csongrád megye történetéből (XIX. század) (Ism.: Csizmadia Andor) 1337/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1337 színtelenek és a lényegi kérdésekről semmit nem árulnak el ugyanakkor az ausztriai-bécsi fejleményekről közölt levelek (nem volt túl szerencsés választás Carl Friedrich Vitzhum von Eckstädt, szászországi bécsi követségi titkár édesanyjához intézett leveleinek törzsanyagként való kezelése). Nagyobb figyelmet érdemeltek volna a liberálisok táborában, elsősorban a frankfurti parlamentben lejátszódó események, melyeknek árnyaltabb és részletesebb bemutatása esetén nem érhetné az olvasót az a benyomás, hogy a demokraták és a munkások megmozdulásaival foglalkozó részek a kelleténél jobban előtérbe kerültek. A német egység megteremtéséhez vezető út utolsó szakaszának lényeges állomásait a negyedik kötet jól mutatja be. Különösen találó a konzervatívok 1860 utáni tevékenységéről összeállított fejezet. Kár azonban, hogy az 50-es évekről rajzolt kép megmarad az abszolutizmus és a liberális ellenzék statikus szembeállításánál, s nem tér ki többek között a reformkonzervatívok egyre meghatározóbb szerepére. Ennek tudható be, hogy az Üj Éra és annak problematikája nem kapja meg a jelentőségének megfelelő méltatást, s hogy a dokumentumok elé írott rövid magyarázó szövegben az 1858. november 8-i beszédét elmondó Vilmos főherceg igen erős leegyszerűsítéssel ultrakonzervatív, szélsőségesen reakciós politikusként jelenik meg. Nagyon fontosak és tartalmasak a munkásmozgalom fejlődésének alapkérdéseit és fő fordulópontjait tárgyaló fejezetek. Nem érthetünk viszont egyet a Habsburg-birodalom teljes kirekesztésével az 1849 utáni periódust bemutató részből. A német fejlődés szempontjából ugyanis meghatározó jelentősége volt annak, hogy az Októberi Diplomával és a Februári Pátenssel, valamint a válogatásból ugyancsak kimaradt 1863-as szövetségi reformtervezettel a bécsi vezetés negatív választ adott a liberális várakozásokra, s nem volt képes a porosz alkotmánykonfliktusból számára kínálkozó lehetőségek megragadására. Az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen szöveggyűjtemény összeállításához Hegyi András a rendelkezésre álló forrásgyűjteményeket felhasználva, hatalmas anyagot mozgatott meg. A negyedik füzet végén közölt 50 oldalas névmutató, valamint az igényes munkáról tanúskodó, közvetlenül a dokumentumokhoz mellékelt lábjegyzetek és rövid — a hallgatókról elvárható ismeretekkel olykor nem számoló — bevezetők nagy segítségül szolgálnak a szövegekben való eligazodáshoz. Kritikai észrevételeink élét ugyanakkor tompíthatja az a tény, hogy a hiányolt részletek jelentős része fellelhető Urbán Aladár - a szerkesztő bevezetőjében is említett — egyetemes történeti szöveggyűjteményében. Feltehető, hogy az ismétlés elkerülése érdekében Hegyi többször szándékosan tekintett el a kérdéses dokumentumok felhasználásától, s az oktatásban a két kiadvány párhuzamos használatára számítva tudatosan mondott le arról, hogy kötetei össszeállításakor teljességre törekedjen. Erdődy Gábor TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL (XIX. SZÁZAD) Szeged, 1978. Kiadja a Csongrád megyei Levéltár Szerkesztette : Farkas József Nagy lendületet felmutató magyar helytörténetírásunk egy új kötettel gazdagodott. A számos levéltári évköny, megye- és várostörténeti kiadvány után a Csongrád megyei Levéltár is letett az asztalra egy öt tanulmányt tartalmazó kötetet, amelynek egyik célja, hogy a megyei, illetőleg Szeged város korszerű monográfiájának elkészítéséhez részletkutatásokat és feltárásokat végezzen. A kötet öt tanulmányából három foglalkozik közigazgatási, illetve alkotmánytörténeti kérdésekkel, egy a szegedi nyomdáról szóló kultúrtörténeti tudomány és az utolsó, Bakay Nándor politikai pályájáról a 19. századi szegedi politikai élet képét nyújtja. A bevezető tanulmány írói Gaál Endre és Szabó Ferenc, tanulmányuknak Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811-1847) címet adták (5-61. I.). A meglehetősen gazdag magyarországi nyomdatörténet mellett a még eddig igen csak mostohán kezelt szegedi Grünn-nyomda tipográfiai és egyéb nyomdatörténeti kérdései a tanulmány megjelenése után is még sok munkát adnak a kuta-
