Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről 1263/VI

1310 BESZÁMOLÓ egymással ellentétes álláspontot képvisel. A szerkesztőknek is ez okozta a legtöbb gondot a kötet előkészítése során. Végül is a két rossz közül azt választottuk, amelyet a kisebbnek véltünk: inkább lemondtunk a kötet koncepcionális egységéről, de nem kívántuk megsérteni a szerzők szabad tudományos véleménynyilvánításának alapelvét. Érveléssel, vitával, néha hosszas megbeszélés-sorozattal igyekeztünk az eltérő nézeteket és álláspontokat egymáshoz közelíteni, arra azonban nem vállalkozhattunk, hogy a szerzőkre rákényszerítsük a szerkesztői véleményt, s szövegüket a koncepcionális egység érdekében hozzájárulásuk nélkül módosítsuk. Az itt elhangzott kritikai megjegyzések zöme a kötet nyilvános vitájában és a lektori véleményekben is felmerült, az egyes szerzők, illetve a szerzők és a szerkesztők közötti véleménykülönbségek egy részét azonban a szerkesztés során sem sikerült kiküszöbölni. Ez sajnálatos, de — véleményem szerint — korántsem tragikus, hiszen a kötetben tárgyalt korszaknak több olyan fontos kérdése van, amelyről a kutatók között még viták folynak, s nem alakult ki teljes nézetazonosság. Ez a helyzet szükségképpen tükröződik egy ilyen igényű és terjedelmű, több szerző által készített összefoglalásban is. A felszólalók több olyan kérdést kiemeltek, amelyeket a 6. kötet - különösen annak harmadik része — mellőzött, vagy nem fontosságuknak megfelelően tárgyalt. Ezek közül egy esetleges későbbi javított kiadásban hármat tartok magam is mindenképp pótlandónak. Veliky Jánosnak igaza van abban, hogy feltételenül szükség volna egy 1867 utáni eszmetörténeti fejezetre. A kor eszmetörténetének kutatását a történészek — tisztelet néhány kivételnek — sajnálatosan elhanyagolták, de — véleményem szerint — az irodalomtörténészek már nagyjából lerakták a kor eszmetörténetének alapjait, s eredményeiket már e kötetben is hasznosítanunk kellett volna. Ugyancsak joggal hiányolja Veliky a kiegyezés utáni politikai fejlődés árnyaltabb, differenciáltabb bemutatását. Itt a hangsúlyt kissé egyoldalúan a polgári államszervezet és politikai struktúra felépítésének tényleges folyamatára helyeztük, s nem szenteltünk elég figyelmet a felmerült, de háttérbe szorult alternatív politikai tendenciáknak, valamint a politikai struktúra regionális elemzésének. Végül Menyhárt Lajossal egyetértek abban, hogy kívánatos lenne a magyar uralkodó osztályok külpolitikai koncepcióinak ismertetése, s annak bemutatása, hogy ezek a koncepciók mennyiben érvényesültek, illetve nem érvényesültek a Monarchia külpolitikai vonalvezetésében. Mózes Mihály kérdésére az 1863-as ipari gőzgépstatisztika adataiban mutatkozó eltéréssel kapcsolatban azt válaszolhatom, hogy az 579. lapon közölt számok Horvátország adatait is tartalmazzák, az 1019. lapon közöltek pedig nem, mert csak így voltak összehasonlíthatók az 1884. évi felvétel adataival, amely Horvátországra nem terjedt ki. HANÁK PÉTER Fontos tudományos — ösztönző, ellenőrző, szervező — funkciót tölt be az ilyen vitaülés, mint a mai. Maradandó tudományos felismerések, tételek feé a nézetek állandó ütköztetésével, csiszolásával és új gondolatok csiholásával jutunk előre. Vitaülésünk végén, gyorsmérleget készítve, már most nyugodt lélekkel elmondhatom, hogy a vita alapos, mélyrehatoló, kiegyensúlyozott volt. Az elismeréseket szerzőtársaim nevében is