Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről 1263/VI

1294 BESZÁMOLÓ A társadalmi folyamatok vizsgálata során a 19. század első fele, netán a 18. századi vándormozgalmaknak a figyelembe vétele talán lazította volna azt a szoros kapcsolatot, ami a szöveg szerint a belső vándormozgalom, az urbanizáció, a polgárosodás és a társadalmi átrétegződés között kétségtelenül fennáll. Maga a folyamat azonban nem a tőkés korszak terméke, bár igaz, hogy a 18-19. században az Alföldre irányuló (már akkor is a városokat célul tűző) vándormozgalom többnyire nem eredményezett átrétegződést, célja azonos foglalkozási körben a status megőrzése, netán statuson belüli emelkedés, pl. zsellérből telkes jobbággyá. A századforduló társadalmáról rajzolt képben, amely a források természetéből fakadóan óhatatlanul kissé statikus, ha nem vesszük figyelembe a megelőző évszázad társadalmi változásait, a polgári átalakulásnak tulajdoníthatunk olyan elemeket is, amelyek részben feudális örökségek. így a magyar sajátosságnak tekinthető nagyszámú agrárproletariátus nem a tőkés differenciálódás nyomán született meg, a feudális kor zselléreiből rekrutálódott s nagyrészt földtelen proletárként került a tőkés viszonyok közé. Olyan szintézis még nemigen született, amelynek minden megállapításával minden kutató egyetértene. Egy másik kötet munkatársaként talán nem illik, mégis hadd fogalmazzam meg: egyes apró részletek eltérő megítélése ellenére is az én elképzeléseimet Magyarország történetének összefoglalásáról a 3 kötet közül leginkább a 7. közelíti meg. IV. A magyar munkásmozgalom ábrázolása NÁDASDI JÓZSEF A „Magyarország története" megjelent kötetei marxista szintézis jellegéhez nem férhet kétség. Ez vonatkozik a munkásmozgalmunk történetét tárgyaló fejezetekre is, melyek a köztörténethez hasonlóan korszerű ismeretanyagra épülnek, és gyakorlatilag szintetizálják a felszabadulás utáni, még inkább az utóbbi két évtized munkásmozgalom történet-kutatás tudományos eredményeit. Az eddigi kötetek a magyar munkásság történetét kellő mértékkel, a leglényegesebb eseményekre koncentrálva, a magyar köztörténetbe szervesen beépítve tárgyalják. A szerzők mindvégig tudatosan törekedtek arra, hogy munkásmozgalmunk történetét a nemzetközi munkásmozgalom történetével párhuzamosan, illetve azzal összefüggésben tárgyalják úgy, hogy ez utóbbiból munkásmozgalmunkra a leglényegesebb és legközvetlenebbül ható politikai-ideológiai hatások domborodjanak ki. A szerzők komplex módon közelítik meg munkásmozgalmunk történetét. Az egyes korszakokban társadalmi-politikai hatásának megfelelő súllyal szerepel mind a szociáldemokrata, mind a kommunista mozgalom. Különösen jónak tartjuk az egyes korszakokon belül a politikai gondolkodást — ezen belül is a marxista ideológiát — tárgyaló alfejezeteket. A marxista politikai gondolkodás reprezentánsai közül úgy érezzük, a kommunista párt ideológusainak elméleti munkássága van kidomborítva. A szociáldemokrata gondolkodók hasonló tevékenysége mintha háttérbe maradna.