Századok – 1981

BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története 6-7-8. kötetéről 1263/VI

BESZÁMOLÓ 1295 Ami az 1860—1870-es évektől formálódó, majd önálló pártjait is létrehozó munkásmozgalmuk kérdéseit illeti — erről igen színvonalas, részletes és főleg szemléletes kép tárul az olvasó elé. Megítélésünk szerint, a ma embere számára különösen értékes a 7/1. kötet 130—131. oldalain, a korabeli munkásság gondolkodását, érzelemvilágát kifejező munkásdalok, indulók, versek, idézése, melyek számunkra szinte kézzelfogható közelségbe hozzák az akkori munkásgyűlések, összejövetelek hangulatát. Ezt olvasva csak sajnálhatjuk, hogy a későbbiekben hasonló jellegű leírásokkal nem találkozhatunk, pedig köztudott, hogy hasonló — elsősorban kulturális jellegű — tevékenység nem volt idegen a mozgalomtól. A magyar munkásság 1868—1918 közötti történetében kiemelkedő jelentőségű az MSzDP megalakulása 1890-ben. Az MSzDP létrehozásáról, programjáról, további tevékenységéről részletes elemzést kap az olvasó. Ezen belül is színvonalasan tárgyalja a szerző a párt 1903-as programját, különösen a nemzeti kérdésben kialakított álláspont meghatározó tényezőit. Igen fontos a pártnak a választójog megszerzéséért folytatott harcával kapcsolatos újszerű állásfoglalás is. A korábbi egyoldalú, egyértelműen elmarasztaló felfogással szemben most egy árnyaltabb értékelést találunk, melynek lényege az, hogy a választójogért való narc középpontba állítása kétségtelenül egyoldalúsághoz és korlátozottsághoz vezetett ugyan, de a harc ekkor az ország demokratizálásáért folyt, és a választójog követelése ezzel együtt szemlélendő. Ezen kívül a választójog követelése ekkor nagy tömegeket nyert meg a szociáldemokrata párt politikájának. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság c. fejezetek a már korábban kiérlelt és jórészt publikált gondolatokat tartalmazzák. Fő erénye e résznek az, hogy az eseményeket a nemzetközi helyzettel összefüggésben szemléli és tárgyalja a szerző. Helyesen emeli ki, hogy az első magyar proletárforradalom a kelet-közép-európai forradalmi hullám része volt. Korrekten, a korábbiakhoz képest tárgyilagosabban tálja fel a Tanácsköztársaság belső helyzetét, a forradalom vezetői által elkövetett hibákat, pl. az agrárkérdésben vagy a túlzott szocializálásban. Ez, valamint a nemzetközi erőviszonyok adta lehetőségek korrekt számbavétele elengedhetetlen ahhoz, hogy tárgyilagosan ítélhessük meg a Tanácsköztársaság fennmaradásának esélyeit. Az ellenforradalmi korszak különböző periódusait tárgyaló fejezetekben súlyának, hatásának megfelelő hely jut a magyar munkásosztály negyedszázados harca történetének bemutatására. Feltétlenül üdvözlendő a bécsi szociáldemokrata emigráció két frakciójának tárgyalása. Különösen azoknak a Tanácsköztársasággal és a hazai szociáldemokrata vezetés politikájával kapcsolatos állásfoglalása. Hiányoljuk viszont, hogy a 8/1. kötet nem tárgyalja a KMP két frakcióját (Kun- és Landler-frakció), és a magyar kommunista mozgalomban később is folyó frakcióharc kérdését sem. Később azonban a magyar népfrontmozgalom megkésésének egyik okaként a szerző a korábban következetesen elhallgatott frakcióharcot jelöli meg. így legfeljebb a kérdésben járatos szakember tudhatja, miről is van szó. Jó volna valamivel többet olvasni a 8. kötetben arról is, hogy milyen kapcsolat volt a „Világosság"-csoport és a KMP között. A Bethlen-Peyer paktum megközelítése a korábbiaknál jóval árnyaltabb, többoldalú. Mind mellette, mind ellene több érvet sorakoztat fel a szerző. Az MSzMP megalakulásának, szerepének, jelentőségének tárgyalása jó, mennyiségileg is elegendő. Legfeljebb ott támad hiányérzetünk, hogy milyen lényeges erőt kép-