Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1235 Tekintélyével a jamboree mellé állt, képviseletével Hanauer váci püspököt bízta meg.77 A hercegprímás pásztorlevélben „ajánlólag" emlékezett meg a jamboree-ról, követték őt a püspökök is. 8 A tábor területén felállítandó monumentális oltár ügyét Teleki Pállal részletesen megtárgyalták. A tb. főcserkész álláspontját a következőkben összegezte a prímáshoz írt levelében: „Magam különös figyelembe óhajtom venni a katolikus érdekeket, nemcsak egyéni meggyőződésem alapján, hanem azért is, mivel, mikor az egész világ cserkész ügyeit intéző 9-es bizottságba pár évvel ezelőtt beválasztottak, engem, mint a katolikus tagok egyikét választottak be. így tehát nemcsak hazai, hanem világvonatkozásban is különös feladatomnak tekintem, hogy a katolikus érdekeket és elveket a cserkészetben mindenkor és mindenhol képviseljem és szolgáljam."7 9 A hazai cserkészet katolikus tagjai tudták ezt, ezért munkálkodtak különös buzgalommal a jamboree sikerén.80 A protestánsok — e gyűjtőfogalom használatakor mindig elsősorban a reformátusokra gondolunk — igyekeztek ellensúlyozni ezt a növekvő katolikus nyomást. A zsidó cserkészek pedig viszonylag nagy létszámú és minőséget felvonultató delegációval próbálták bizonyítani létük jogosságát. A nagytáborozás évében Teleki is tett feléjük egy barátságos gesztust, Szegeden járva meglátogatta a zsidó csapatot is. Tábori istentiszteleti helyük viszont csak az egyik altábor szélén volt, a konyhakert mellett.8 1 Az előkészületek rövid áttekintésének végén bemutatjuk azt a hatást, amit a magyarországon sorra kerülő IV. cserkészvilágtalálkozó a határainkon kívül élő magyarokra gyakorolt. Erre a hatásra számított a Táborparancsnokság, és számítottak az ún. utódállamok politikai vezetői. Cserkész Szövetségei is. A magyar vendéglátók „fontos nemzeti érdeknek" minősítették külföldi magyarok hazalátogatását, különösen azokét, akik a kisantant-államokban éltek. Jó alkalmat láttak a meglazult kapcsolatok erősítésére, cserkész- és általános politikai kérdések megvitatására, ismerősök-rokonok meglátogatására stb. A szomszédos országok illetékesei legszívesebben megtiltották volna a magyarok hazalátogatását. Az óhaza cserkészeinek hívására Észak- és Dél-amerikából is érkezett visszhang. Szerettek volna hazalátogatni az ott élő cserkészek legjobbjai is. A nagy távolság, a magas útiköltség akadályozta meg őket szándékuk megvalósításában.8 2 A jamboree-t üdvözlő táviratukra Teleki Pál ezt válaszolta: „Hisszük és érezzük, hogy ott a távol idegenben is jó magyarok és jó cserkészek maradtok, mert ne feledjétek, hogy szegény megcsonkított hazánknak szüksége van Reátok."8 3 A szomszédos országok magyar cserkészeinek nem volt ennyire reménytelen a helyzetük. Molnár Frigyes 1931 szeptemberének első napjaiban járt Jugoszláviában, ahol „hivatalos látogatást tett az ottani cserkészszövetségnél, és tárgyalásokat folytatott a jugoszlávok részvételére vonatkozólag a "Püspökkari konf. jkv. 1932 október 19. 23. "OL EPL 3253/2930/1932. "Uo. 2996-D/e-1932-2930-4. ®°Uo. 3261/131/1933. Az érseki fó'biztos jelentése a főegyházmegye területén lévő középiskolák vallásoktatásáról az 1932-33. évben. "Remény 1933 január 12. 1. A Remény 1933-as évfolyamának minden száma közölt jamboree-val összefüggő híreket. 82 Vézetők Lapja 1932/10. 200. 1., KJIGy Pro Memoria Észak- és Dél-Amerikában élő magyar származású cserkészek Jamboree részvétele tárgyában. Az iratból kitűnik, hogy Gömbös Gyula hajlandó lett volna érdekükben lépéseket tenni, de Teleki leküzdhetetlennek ítélte az anyagi akadályokat. (Fejenként 1000 P. útiköltség!) 8 3 KJIGy. A Sao Paolo-i magyar cserkészek üdvözlete és Teleki válasza. 1933. 10»