Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
1236 GERGELY FERENC Jamboreen, valamint az ott élő magyar nemzetiségű cserkészekre vonatkozólag" — írta a Magyar Cserkész. 1933 tavaszán 300 Jugoszláviából érkező cserkészről tudott a Külügyi Csoport, nem tudták viszont, hogy mennyi ebből a magyar. A csehszlovákiai magyar cserkészvezetők nagy hírverést folytattak a jamboree-n való minél nagyobb számú részvétel mellett. „Sikerült olyan óriási propagandát csinálni - írták a Külügyi Csoportnak -, hogy minden igazolványból kifogytam, az érdeklődés meg olyan nagy, hogy valósággal megrohantak." Tájékoztatásuk szerint 6—700 fiú készült Gödöllőre. A csehszlovák szövetség hallgatása, váratlan és egymásnak is ellentmondó rendelkezései viszont állandó izgalomban tartották a készülődő fiatalokat. Híreik között említették, hogy a csehek nagytábort rendeznek a Tátra vidékén. Célja: „a jamboreeról visszatérő angolok, amerikaiak, dánok, svédek, németek és franciák ott legalább egy hetet töltsenek..."84 Erdélyből is panaszok érkeztek, miszerint a román nacionalista sajtó eleve úgy jellemezte a gödöllői jamboree-t, „mint egy nagy revizionista akciót, melyre semmi esetre sem szabad Románia résztvevőit kivinni". Ugyanakkor a román vasúti részvénytársaság jelentős utazási kedvezményeket nyújtott a jamboree-ra utazóknak.8 5 Az itthoni „ultrákat" is csak nehezen lehetett féken tartani. Külön fel kellett szólítani a Magyar Cserkészt, hogy a megjelenő írásokban ne engedje használni az „oláh" kifejezést, mert így nem lehet a fiúk kezébe adni. Az egyik fővárosi csapat jamboreematinéjának műsorában, amelyre meghívták a diplomáciai kart is, „Gyula deák" (vitéz Somogyvári Gyula) egyik verse képezte az előadás gerincét. A versben — írta egy jelentéstevő — a következő kitétel fordult elő: „A Balkán szennye, piszka már Szegedig ér ..." A Táborparancsnokság intézkedését kérte, hogy a jövőben ilyen, „a Jamboree sikerét a legnagyobb mértékben veszélyeztető sajnálatos kisiklások" ne forduljanak elő.86 Nem volt felesleges továbbá a figyelmeztetés: „Kérem méltóztassanak úgy a csehszlovák, mint a jugoszláv cserkészeket talán még nagyobb figyelemmel fogadni, mivel ezen nevek alatt túlnyomóan megszállott területi magyar véreink, valamint tótok és horvátok rejtőznek."6 7 (Kiem. G. F.) Sovinizmus sovinizmussal akasztott tengelyt a világtáborozás ürügyén is. Ezek a torzsalkodások sötét árnyékot vetettek a béke-világtáborozás előkészületeire. A vegyes érzelmeket fokozta az emigráns orosz cserkészek táborozási igénye, valamint a két fasiszta állam — Olaszország és Németország - azon óhaja, hogy ifjúsági szervezeteiket — bár nem cserkészek - hívja meg a Táborparancsokság Gödöllőre. Az orosz emigránsok kaptak táborozási engedélyt, hiszen — mondta Teleki Pál — hasonló a sorsuk a magyarokéhoz. Ők elvesztették egész hazájukat, mi csak egy jelentős részét ... A balillák és a hitlerjugendek viszont részvétel helyett csak látogatóként jöhettek Magyarországra, Gödöllőre. Ezt a visszautasítást nem felejtették el többé a hitlerista vezetők Teleki Pálnak. 8 4 Uo. Molnár Frigyes feljegyzése Papp Antalhoz. 1933. március 14., Magyar Cserkész 1931. október 1. II. 1-, KJIGy. Rozsnyói pk. a MCsSz-hez. 1933 VI. 17., Uo. Mrenna József Molnár Frigyesnek írt leveléből „Iparos cserkészeink 3 napra készülnek, de nem egyenruhában, mert az tiltva van." 1933. június 3., Uo. az előbbi vezető 1932. május 16-án kelt levele. 8 5 OL P. 1359/82-1933. Uo. Κ 428/302. kötet. 8 6 OL P. 1359/57-1932. 8 7 Uo. A kirándulási csoport főnöke a kecskeméti fogadó bizottságnak, 1933. július 10.
