Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
1234 GERGELY FERENC vendégek kalauzolásához szükséges ismereteket, többek között idegen nyelveken a cserkész-szakkifejezéseket.7 2 A Magyar Cserkész nem adott olvasóinak egyértelmű választ a cserkészlányok várható jamboree-szerepléséről. Az egyik olvasói kérdés így hangzott: „Jönnek-e a Jamboreera lányok, pl. finnek?" A válasz igen jeüemző a cserkész-cserkészlány kapcsolat tekintetében nálunk uralkodó felfogásra: „... valószínűleg jönnek . .. azonban ezek a Leánycserkészszövetség vendégei lesznek s valószínűleg Budapesten, iskolában nyernek elhelyezést. A tábort csak vendégként fogják meglátogatni . . . reméljük, hogy leveleződdel találkozol, habár a CsSz tudomásom szerint amellett csinál propagandát, hogy levelezzenek a fiúk egymással. "73 (Kiem. G. F.) 1932 szeptemberére tisztázódott a helyzet. „Nem lesz cserkészlány táborozás -adta hírül a Cserkészlányok Lapja —, de cserkészlány vendégeket a Jamboree megtekintésére szívesen látnak, és kalauzolják őket." Teleki Pál írásban kérte fel őket erre a szolgálatra.14 Közzétették a jamboree támogatására irányuló tervezet irányelveit. Részletes kidolgozása Teleki iránymutatása szerint történt. Novemberben már nyilvánosságra is hozhatták a megállapodás tényét. Bejelentették, hogy a két Szövetség „az ügy érdekében közös vállvetett" munkát fog végezni.75 A Lányszövetség befolyásának növekedését remélhette sikeres közreműködésétől, Teleki pedig egy kényes, de elkerülhetetlen cserkész-diplomáciai manővert tudhatott maga mögött. Kényeset, hiszen a Tanács bizalmas tárgyalásain gróf Mikes János katolikus püspök nekiszegezte a kérdést: „Leánycserkészet? " Válasz: „.. . leánycserkészet be van kapcsolva, de egyúttal ki is van kapcsolva a Jamboreeból."7 6 Nagy tapintatot követelt a Táborvezetőségtől, már az előkészítés időszakában is, a hitfelekezetek igényeinek kielégítése, a minden irányú tolerancia látszatának fenntartása. Mérlegelni kellett az egyházak hazai erőviszonyait, a cserkészetben betöltött szerepét, az állam, a politikai és a társadalmi élet befolyásos személyiségeinek hovatartozását éppúgy, mint a külföldiek, főleg az angolok, amerikaiak és a franciák sajátos nézeteit, valamint az „egzotikus" népek küldöttségeinek ilyen irányú kívánságait is. Lehetett-e ellentmondani Horthy kormányzónak, ha a protestánsok kérelmeit támogatta? Megtilthatták-e a zsidó cserkészek részvételét, vallásuk gyakorlását, étkezési szokásaik betartását a világtáborozáson, amikor sok külföldi delegáció tagjai között is szépszámmal akadtak zsidó cserkészfiúk? Mohamed, Buddha és más vaUásalapítók híveiről nem is beszélve. Nem, a táborparancsnokság igyekezett mindenkinek eleget tenni, hogy bizonyítsa: a magyar cserkészet éppúgy, mint az általa reprezentált — Trianonnal sújtott — magyar nép, mélyen vaüásos és vaüásilag türelmes. A nagy, közösnek hirdetett „nemzeti cél" hangoztatása ellenére minden hazai vallásfelekezet igyekezett a maga javára hasznosítani a vüágtáborozást. Erődemonstráció, tájékozódás, vezetői eszmecsere, új egymás eüeni offenzívák előkészítése folyt a jamboree alatt. A katolikus egyház Magyarországon ekkor indítja útjára az Actio Catholicát. 7í Uó. 1932. január 15. 7 3 Magyar Cserkész 1931. november 1. VIII. 74 Cserkészlányok Lapja 1932 szeptember 16. 75 Uo. 1932 november 16. 1., Uo. szeptember 15. 1., KJIGy Lindenmayer Antónia 1932. október 25-én kelt levele Telekihez. Vezetó'k Lapja 1932/12. 253. 76 OLK.429/66/1933-3.
