Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI

1226 GERGELY FERENC us 17-ére időzített, országos „Teleki Pál jamboree-riadó" megszervezése. Faragóék figyel­meztették az ország összes csapatát és cserkész szervét, hogy lesz egy országos propagan­da-riadó, de, hogy a felkészülést a fiúk számára izgalmasabbá tegyék, annak időpontját velük nem közölték. Ε várakozásteli időszak hangulatáról írta a Magyar Cserkész „Egy­két hét óta az országban sok-sok ezer rádió mellett feszült figyelemmel ügyeletes őrséget tartottak a cserkészek . . . várták, lesték, hogy mikor hangzik el a cserkész riadóra hívó szó, amikor az ország minden cserkésze gyülekezik a nagy Jamboree-táborozásra."35 1933. június 17-én délután 4 órakor hangzott el a rádióban a „Teleki-riadó". Nyomában több tízezer cserkészfiú lépett akcióba, hogy a magyar társadalom figyelmét felkeltse a világtáborozás iránt. A „riadó"-ról minden csapat részletes jelentést küldött a „Magyar Cserkész Feladatok Vezetőjének". A „riadó" módszereinek bemutatása érdeké­ben idézünk két jelentésből. Sárvárról az 58. sz. „Hollós Mátyás" csapat jelentette: „Kerékpáros fiúk vitték az örvendetes hírt szerte a fiúk otthona és munkahelye felé ... a fiúk egy szálig jelen voltak, még azok is, akik a kései munkásvonattal érkeztek haza. — Nagy fölvonulást rendeztünk a város útvonalain, miközben kiragasztottuk a Jamboree­plakátokat, és osztogattuk a zöld ismertető lapokat. Az esti korzóját végző közönségben élénk feltűnést keltett a csapat nagy kürtszóval történt felvonulása, úgy, hogy mindenki megállt, és alkalmasabb pillanatot nem is találhattunk volna az ismertető röpiratok terjesztésére. Hamarosan az egész város lakói a Cserkész Világtalálkozót emlegették, és megindult az érdeklődés áradata, ki vehet részt és milyen feltételek mellett. Különösen a fiatalság részéről nyilvánult meg ez élénken. - A hivatalokba, levente-, sportegyesületekbe küldöttünk nagyobbszámú propagandairatot, mert ott volt a legnagyobb az érdeklődés. Meg is indult egy mozgalom, hogy a Vas vármegyei leventéket egy vonattal akarják a Jamboree meglátogatására vinni. — A felvonulás után még egy darabig szerenádoztunk az érdeklődő közönségnek, és néhány bemutatót végeztünk."36 Nyírbátorban zivatar miatt csak este 7 órakor kezdődhetett a hírverés; „ a három kürtös és a küldöncök indultak először. Itt is, ott is hallatszik a kürtjei. Vigyázz! és a »Debrecenbe kéne menni...« dallama. Legelőször az apródok jönnek kipirulva, pihegve. Megbolygatott hangyabolyhoz hasonlít az otthon udvara. Tervem a következő - írta a parancsnok — : este 8 órakor zenés, lampionos felvonulást rendezünk a város főbb utcáin. A 20 tagú szájharmonikás zenekart megerősítettük 12 tagú cigányzenekarral ; a jamboree-plakátokat magasan hor­dozható keretekbe ragasztottuk." Az akcióról elismerően írt a helyi sajtó.3 7 Egyéni ötletekkel gazdagítva, de lényegében így zajlott le minden, a cserkészet által már meghódí­tott helységben az utolsó nagy hírverés. A jamboree „Iránymutató zászlói" között első helyen magasodott a cserkészfejek fölé az, amelyiknek a felirata egyetlen szóból állt: irredenta. A jelszót minden cserkész ismerte, de a zászlóra „láthatatlan betűkkel" írták. Teleki Pál erre vonatkozó nézetei már az angliai jamboree-n való részvétel idején is érvényesültek. Most, mint házigazda, különös gonddal, többször és nyomatékkal hívta fel a cserkészmozgalom figyelmét, az általa helyesnek ítélt magatartásra. Mi volt ennek a lényege? Egy cikk eredeti szövegezésének és a Magyar Cserkészben megjelent szövegváltozat­nak bemutatása választ ad a kérdésre. Az írás eredeti címe „Nemzetiségi kérdés és cserkész 35 Magyar Cserkész 1933 július 15. 370. 36 OL P. 1359/45. A jelentés kelte: 1933. június 22. 37 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom