Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI

CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1227 testvériség a Jamboreen.". „Ha kérdeznek, felelni kell. (A továbbiak áthúzva.) Ott megmondhatjuk, hogy ezeréves területek elvesztését nem lehet olyan könnyen elfelejtenünk, hogy fáj nekünk a bosszútól diktált békeszerződés, és várjuk azt a napot, amikor zöld asztal mellé ülhetünk, és végre békét köthetünk majd szomszédainkkal, az igazságon, a kölcsönös megértésen alapuló békét... A tótnak mondjuk szlovák, az oláhnak román. Az üyen csekély figyelmességek jó hatással lehetnek az illető nemzet fiaira." (Többet ésszel, mint erővel, aki idejön, barátként távozzon.") — A megjelent változat címe „A Magyar Cserkész Jamboree levele." Egy részlet belőle: „Ismered Trianont; tudod pontosan, mit veszítettünk (lásd idei naptárunk összeállítását), tájékozva légy igazságtalanságairól, vitás kérdéseiről, pontosan tudj felelni mindenre. Haszontalan fráter az, aki a magyar tragédiára vonatkozó bármely kérdésre tudatlanságból, hanyagságból, nem tud megfelelni. Magad soha elő ne hozd Trianont; de ha megkérdeznek, mindent kell, hogy tudj róla!"38 (Kiem.G.F.) Erről és a jamboree többi célkitűzéséről írta Fodor Ferenc a Magyar Szemlében „A IV. világjamboree célkitűzései az összes eddigi jamboreek célkitűzései közül a legtisztábbak: általános megbecsülése a cserkésztestvériség gondolatának, a cserkészgondolat tartalmi elmélyítése; az emberibb ember ideálja felé való igyekvésben egymás kölcsönös támogatása: a nemzeti gondolat felé való tökéletesülés egymásnak való bemutatása."39 Egy üyen higgadt, öntudatos, össztársadalmi és cserkész magatartást kívánt a revízió szolgálatába állítani Teleki Pál; erről mondta a Jamboree Tanács előtt: a világtáborozás kiváló nemzeti propaganda lesz - de a javából. Ezért utasította el a „turáni" altábor szervezésére irányuló javaslatot, minősítette alkalmatlannak pl. a „Feltámadunk" című kiadvány teijesztését. Teleki és híveinek álláspontja egyik megnyilatkozása volt annak a folyamatnak, amely a revíziós törekvések megvalósításával kapcsolatban a húszas évek második felétől kezdve, elsősorban az uralkodókörök rugalmasabb politkára is alkalmas csoportjaiban megindult, és a cserkésznevelésben is növekvő szerepet kapott. Nem volt könnyű háttérbe szorítani a handabandázó, kardcsörtető szónok-irredentizmust. A lecsendesített felszín alatt kitörésre vártak a „bátrak". Találkozunk velük a jamboree alatt is. Az irredenta stratégiájának és módszereinek változása, valamint a cserkészeten belül is jelenlévő társadalmi-politikai sokrétűség nyüvánult meg annak a kérdésnek a megtárgyalásában, hogy mit és mÜyen céüal mutassanak be a magyar világból. Az egyik javaslat szerint „minden különösebb decoratio nélkül, a szabadban felvonulva, szabadtéri mulatságos előadások volnának a legnagyobb kifejezői a magyar virtusnak". Pl. csárdajelenetek, vidám dinomdánommal, ületve vetélytársak verekedésével; hortobágyi pusztai hangulatképek, ostorpattogtatással stb.4

0

Győrffy István professzor viszont azt javasolta Teleki Pálnak: építsék fel Gödöllőn a magyar skanzent, lám, a stockholmi Svédország egyik idegenforgalmi központja lett. „Nagy-Magyarországot népi műemlékeiben és kultúrájában oda lehetne varázsolni Gödöllőre a kormányzói kastély meUé." Mindezt irredenta támadási felület nélkül, ugyanakkor megelőznék az „oláh skanzent, amit már csinálnak a Kolozsvár melleti Hársfa erdőben".4

1

Volt szószólója a magyar népdalnak, néptáncnak, 38

Uo. 102. Magyar Cserkész 1933 február 1. 59. 39

Magyar Szemle 1933 június. 152-159. 40

OL P. 1359/66., Uo. 111. 42

Uo. 57-689-1932.