Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1221 A rendezés jogának elnyeréséért folyó munkálatok bizalmas jellege miatt elképzelhető, hogy a cserkészközvéleményt „szinte villámként" érte a siker híre.1 2 Most már Teleki Pál - félretéve aggályait — minden erejével, s a mozgatható valamennyi eszközzel a világtalálkozó sikerén dolgozott. A jamboree megrendezéséhez nagy segítséget adtak az 1926. évi Nemzeti Nagytábor alkalmával szerzett tapasztalatok; azok hatottak leginkább azon alapelveknek a kialakulására is, amelyeket ezúttal igyekezett érvényesíteni a vendéglátó Szövetség. Milyen előnyöket vártak a világtalálkozótól? A központosítás átmeneti megerősödése lehetőséget ad az őrsvezetői és tiszti táborok létszámának „óriási" mértékű növelésére. Új lendületet, új motívumokat ad a mozgalomnak. Minden vezetőt és fiút jobb munkára sarkall. „Komoly lökést ad az külföldi nyelvek" tanulására. „Módot ad a cserkészmozgalom vezetőségének, hogy ne negatívummal, fenyegetésekkel, hanem egy élmény lehetővé tételével kívánjon meg minden csapattól egy bizonyos színvonalat." Biztat a nemzeti értékekkel való foglalkozásra, alkalmat adhat a „cserkészeten túlnövő, nagy magyar célok megvalósítására". A résztvevő cserkészeket a „nagy élmény feledhetetlen szálaival köti hozzá a cserkészmozgalomhoz". Lehetőség van a külföldön élő cserkészek, „esetleg nem-cserkész magyarok összegyűjtésére". Megismerhetik a külföldi cserkészeket, tanulhatnak tőlük. Alkalom nyílik a külföldi levelezés, barátkozás, csere-cserkészet széles alapokra helyezésésre. Fokozza a magyar cserkészet egységét, a központot rákényszeríti az ellenőrző és tanító tevékenység fokozására, s végül csökkentheti a cserkészetből „normálisan kiválók" számát.13 Mindezek a vonatkozások a világtalálkozónak a mozgalom belső életére gyakorolt várható kedvező következményeit vázolták. A vendéglátó magyar kormány s az uralkodó körök „messzebbre tekintettek". Abból indultak ki, hogy a jamboree alkalmából hoszszabb ideig hazánkban fog tartózkodni a világpolitikában befolyásos nemzetek vezető köreinek számos tagja, a jövő vezetőinek jelentős része. Széles körű és erőteljes propaganda segítségével megnyerhetik a „nagyvilág bizalmát", s meggyőzhetik, hogy a trianoni békeszerződés egy jobb sorsra érdemes országot sújtott — igaztalanul. Bizonyítani kívánták, hogy a magyar nép, súlyos gazdasági nehézségei ellenére, erős, egészséges, bizakodó, értékes kultúra teremtője és hordozója, számítani lehet reá a nemzetközi „destrukció" elleni harcban; „kultúrfölénye" birtokában megérdemli revíziós igényeinek támogatását. Közvetlenül pedig nélkülözhetetlen gazdasági segítése. A gazdasági válság enyhítését várták az idegenforgalom átmenetileg ugrásszerű, majd fokozatos növekedésétől. Bíztak abban, hogy a foglalkoztatottak számának növelése lényegesen csökkenti a tömegnyomort. Ezekbe az általános óhajokba illeszkedett számtalan egyéni és csoporttörekvés. Miután a Szövetség felkérte Teleki Pált a jamboree vezetésére14 , és ő elfogadta a megbízatást, a kabinet pedig kormánybiztosi jogkörrel ruházta fel, hozzáfogott a szervezőmunkához. Ezzel kapcsolatos nézeteit az Országos Elnöki Tanács (OET) 1931. augusz-12 Vezetők Lapja 1932/2. 21, 13 OL. P. 1359/6. 14 „Az 1933. évi jamboree élőkészítését végző szervezetre vonatkozólag szűkebbkörű tárgyaláson (Fodor Ferenc, Sztrilich Pál, Kosch Béla, Major Dezső) a következő elgondolás alakult ki: az összes előkészítő bizottságok fölé, tovább a Jamboree elnökévé Telekit látjuk szükségesnek felkérni. Ö alá egy cca 7-8 tagú bizottsági csoport vezetőkből álló szervezet - 1933 májusától ugyanezen személyek minősítése megváltozván: táborparancsnokság - rendeltetnék. (Itt Farkas Ferenc még csak mint egy
