Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
1222 GERGELY FERENC tusi ülésén fejtette ki. Azt akarja - mondotta többek között -, hogy a Szövetséget csak annyira vegyék igénybe, amennyiben az a cserkészmunkát nem befolyásolja. Célja a jamboree szervezése során „messzemenőleg az, hogy egyrészt vezetőgárdánk elitje belső és külső vonatkozásokban egyaránt nagyobbstüű vállalkozásokba és munkákba bevonassék és belenevelődjön, másrészt ezáltal látja legtermészetesebben a nagyobb magyar cserkészet további vezetőinek, ill. a mái vezetők utódainak a kinevelését".15 Az OET Teleki előterjesztését „egyhangúan" elfogadta. A vállalkozás támogatására és ellenőrzésére hívták életre a Jamboree Tanácsot. Tagjai közé azokat hívta meg Teleki, akiknek komoly befolyásuk volt a társadalmi-politikai életben, ugyanakkor már eddig is kimutatták a cserkészet iránti rokonszenvüket. A Tanács 1933. március 16-i ülésén részletes tájékoztatást adott a világtáborozás céljairól, a táborvezetés alapelvéről, az előzetes költségvetésről, a műszaki-technikai problémák megoldására irányuló erőfeszítésekről. Végül indokolta a táborhely választását. Szóba került — mondotta — a Balaton, Lillafüred, Rómaifürdő, Hármashatárhegy, de Gödöllőnek csak egyetlen komoly ellenfele volt — Tata.16 Miért győzött Gödöllő? „A park, erdő és mezőtájacskák nagyszerű váltakozása és széles skálája folytán — olvashatjuk a Tanács tagjai részére készített emlékeztetőben — egyedülálló és páratlan alkalmat nyújt... Ε tekintetben Gödöllő nemcsak az összes magyar helyekkel, de az összes eddigi idegen cserkésztáborokkal szemben is első helyen áll."17 Gödöllő mellett szólt nyilván az is, hogy itt lévén a kormányzó nyári rezidenciája, e terület biztonsági szempontból különleges védelmet élvezett, támaszkodni lehetett a gödöllői járás főszolgabírájának, Endre Lászlónak „megbízhatóságára" is. Gödöllő elég közel volt Budapesthez, ha annak szépségeit kívánták bemutatni, de ugyanakkor elég távol, hogy a jamboree nyugalmát ne zavarhassák ottani „destruktív elemek". Mindettől függetlenül, a világtábor helyszínének megválasztása tekintetében éles ellenvélemények hangzottak el mind a főváros törvényhatósági bizottságában, mind a parlamentben. Az összetűzések híre külföldre is eljutott, ártva a jamboree mellett folytatott propagandának.18 szakember szerepel! G.F.) Természetesen, minthogy abban az évben a cserkészet fő munkája a jamboree-iigy volna, a Szövetség egész apparátusának — megerősítve kb. 10-12 személlyel — ajamboree rendelkezésére kell állnia." OLP 1359/111. 15 Uo. 72-1931. Jegyzőkönyv az OET 1931. augusztus 3-i üléséről. Teleki Pál és a Táborparancsnokság többi tagja sokszor kifejtették álláspontjukat a jamboree céljait illetően, mindig más és más oldalát emelve ki. Ld. Vezetők Lapja 1933. 7-8. 185-86., Uo. 1933/1. 1-3. „Megbecsülhetetlen fontosságú az országra nézve, ha a külföldiek szemében egy jól megszervezett, akaraterős, öntudatos, ellenállóképes és munkás nemzetnek képét mutatjuk - írta Teleki Pál. De szervezkedésünk és a nehéz lelki és anyagi feladatok megoldása óriási nevelő hatással lehet társadalmunkra is." Uo. 1931/9. 173-75., OL Ρ 1359/102-769-1933. „A mi idegenforgalmi munkánk jelentőségét fokozza az - írta a Jamboree Budapest Csoport a Táborparancsokságnak -, hogy hazánkat ki kell emelnünk az ismeretlenség homályából." 16 Uo.K. 429/66/1933-3. "Uo. "Az összetűzések hangulatát idézzük a fővárosi törvényhatósági bizottság 1933. február 23-i ülésének jegyzőkönyve segítségével. A vita tárgya: Gödöllő. „. .. Petrovácz Gyula: „Nagyon jól ismerem az egész helyet. Ez a hely az augusztusi rekkenő szárazságban . . . Payr Hugó: Elviselhetetlen! Petrovácz Gyula: . . . messze alatta áll . .. Usetty Béla: Ha Londonban elviselték a meleget, akkor nálunk is elviselik! Payr Hugó: Az angol klíma más, mint a budapesti (Úgy van! Úgy van!) Usetty Béla: Forró az is! „OL. P. 1359/108. A Házban Endre Zsigmond szólt Gödöllő védelmében — Petrovácz ugyanis a sajtóban is szellőztette ellenvéleményét. Szerinte Petrovácz - bár a kérdést alaposan meg kell
