Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1214 TÓTH PÁL PÉTER jesztett határozati javaslat.8 6 A határozati javaslatot Zöld Sándor és Újhelyi Szilárd előre elkészítették, s végső megfogalmazásába Veres Pétert, mint a szó hatásos emberét is bevonták, és ennek a javaslatnak az igazolására megszervezték a felszólalásokat. A határozati javaslat visszautasította a munkásosztály szervezetei ellen megindult támadást, és hitet tett a radikális földreform szükségessége, a demokratikus jogok megtartása és kiszélesítése mellett. A javaslat fókuszában a mezőgazdasági munkások helyzetének megváltoztatása állt, érdekükben nemcsak radikális földreformot, hanem az adósságterhek eltörlését is követelték, s ezzel a kis- és középparasztság érdekeit is képviselték. Rá kell mutatnunk azonban arra a nem lényegtelen eltérésre, amely a Zöld Sándor kézírásában fennmaradt eredeti dokumentum és a határozati javaslatról szóló korabeli újságcikkek között van. Az eredeti dokumentum — birtoknagyságtól függetlenül a föld kártalanítás nélküli kisajátítását tartalmazza. A Népszava, a Szocializmus, a Várospolitikai Szemle már idézett cikkei és Zöld Sándor visszaemlékezése viszont a határozati javaslattal összefüggésben az 500 holdan felüli földbirtok kártalanítás nélküli kisajátításáról szólnak. Ε visszalépés — úgy véljük, az elhangzott előadások, hozzászólások hatására — annak a realitásnak a felismeréséből származott, hogy valamennyi földbirtok megváltási ár nélküli kisajátítása a demokratikus magyar átalakulás és az antifasiszta egységfront tömegbázisát jelentősen szűkítette volna. Az 500 holdas határ viszont a közép- és a gazdagparasztság mellett a nagyobb bortokkal rendelkezőket is a program mellé állíthatta.8 7 Elsősorban a munkásság, de lényegében a kizsákmányolt tömegek érdekeit fejezték ki, amikor a határozati javaslatban a Diéta állásfoglalását kérték a bankok, a kartellek és az ipari nagytőke „országvesztő hatalma ellen", azért, hogy „a parasztság földje ne kerülhessen ismét a pénz urainak kezébe, hogy a falusi és városi dolgozók egyaránt felszabaduljanak az ipari kartellek és a banktőke népetvesztő uralma alól". A korabeli források szerint az egyetemi ifjúság lelkesedéssel fogadta a javaslatot. Ez a hatás azzal magyarázható, hogy olyan általános demokratikus követeléseket (pl. a szabadságjogok biztosítása, a munkásság és a parasztság létérdekeinek biztosítása) fogalmaztak meg, amelyek a magyarság alapvető érdekeivel, létével függtek össze. A javaslatból azonban nem lett határozat. Ennek okáról egy évvel később R. Kiss István professzor, aki a zárónapon az elnöki teendőket látta el, elmondta, hogy a javaslat a Diétán „bombaként hatott, mert semmiféle formában nem volt rá a társaság előkészítve, teljesen incidentális volt a benyújtása". Mivel azonban — mint kifejtette — a Diéta tanácskozó és nem határozathozó szerv volt, azt ajánlotta a résztvevőknek, hogy gondolkozzanak a benyújtott javaslaton, s ki-ki egyénileg, meggyőződése szerint alakítsa ki ezzel kapcsolatos véleményét.88 A Diéta szervezői ugyanis garantálták az egyetemi hatóságnak, hogy nem lesz semmi ilyen jellegű megnyilvánulás, s ez a ,.megnyugtató" lépésük itt ütött vissza. 8 6 Pl, 655. f. 44. ö. e. 252-253. I. A határozati javaslatot K. Nagy Magda: A Válasz (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1963) című könyvében publikálta, 320. Dr. Donáth Ferenc, 6.; Gyáni Sándor 33-34.; dr. Újhelyi Szilárd, 96. interjúi 87 Pintér István tanulmánya 49. jegyzetében (ld.: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon 1918-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1978., 343. o.) úgy vélte, hogy Darvas József a Népszavában írt cikkében összekapcsolata Zöld javaslatát és Kovács Imre beszédét, s ennek következtében tévesen került az 500 holdas felső' birtokhatár Darvas írásában. 88 P1. 655. f. 44. o.e. 281.
