Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1215 A másik témakör, amely kiemelkedett a Diétán tárgyalt problémák közül, az az ország kül- és belpolitikai orientációjával függött össze. Az előadók, Pongrácz Kálmán89 és Acsay Tihamér, valamint a vitában felszólalók egyértelműen elutasították a fasizmust. Zöld Sándor „baráti" körének véleményét Jónás Imre fejtette ki. Hozzászólásában a fasizmus hazai veszélyeire és a Duna-medence népeivel való békés együttélés fontosságára hívta fel a figyelmet. A szélsőjobboldal előretörése és a kormány jobbratolódása, németbarát politikai irányvonala időszakában a „keresztény-nemzeti" ifjúság fasisztaellenes fellépése a meglepetés erejével hatott. Ezt fogalmazta meg Darvas József is a Diéta munkáját értékelő írásában, mert szimpátiatüntetést várt a fasizmus mellett, és fasisztaellenes kirohanásoknak lett meglepett tanúja.9 0 Acsay Tihamér „Új államelméletek" című előadásához kapcsolódva a hozzászólók szembefordultak a Fiihrer-elvvel, s a „diktatúra, főként a szellemi diktatúra ellen és a szabadság eszméje mellett foglaltak állást.".91 Darvas József — már itt idézett cikkében — a hitlerizmus elleni tiltakozás gyökerét a Dunántúlt fenyegető német expanziótól való félelemmel hozta összefüggésbe. Emellett úgy véljük, hogy a református hagyományok, a pángermán mozgalom terjeszkedését elítélő különböző írások is hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók mind nagyobb számban felismerték a nagynémet gondolatban rejlő veszedelmet, hogy tudatosultak bennük a pángermán mozgalom magyarellenes tendenciái. Éppen ezért nagy jelentőségű volt, hogy a Diéta résztvevői a Németországgal kialakított szövetség megerősítésével szemben az „európai népek konstruktív közösségébe" való beilleszkedés fontosságát hangsúlyozták, s világosan látták, hogy a Dunavölgyi népekkel egyetértésben kell élniük.92 Annak ellenére, hogy a Zöld Sándor körül létrejött hallgatói csoportosulás nézeteivel a politikailag aktív egyetemi hallgatók jelentős része nem azonosult, hogy a hallgatóság Rajnisst éppen úgy megtapsolta, mint Veres Pétert, mégis a második Diéta eredménye a Zöld Sándor által követett politikai koncepció helyességét igazolta.9 3 A budapesti kommunisták — Béki, Darvas, Donáth — jelenléte és egyetértése pedig kontrollt, támogatást, szélesebb perspektívát és új kapcsolatok lehetőségét jelentette a debreceni csoportosulás számára. A kapcsolat felvételekor sem volt már kétséges Donáth és Zöld számára, hogy kommunisták által irányított, befolyásolt mozgalmat kívánnak kezdeményezni az értelmiség körében a fasizmus előretörésével szemben. Ettől kezdve minden lényegesebb megnyilatkozásuk, fellépésük — önálló tevékenységük fenntartásával - egyeztetett cselekvés eredményeként jött létre. így olyan kapcsolat jött létre, amely nélkülözte a korábbi időszak szektás merevségét, és elősegítette, hogy a magyar társadalom folyamataira érzékenyen reagáljanak. A második Debreceni Diéta fontos szerepet töltött be a debreceni egyetem hallgatóinak életében, mert a hivatalos politikai felfogástól eltérő megvilágításban olyan problémákat (pl. német veszély, földosztás, nyomorgó milliók stb.) emelt a hallgatók tudatába, amelyek addig kívül estek az egyetemisták döntő többségének érdeklődési körén. Nagymértékben hozzájárult ehhez a Diéta légköre, hiszen Gulyás Gábor szerint „lehetett 8 9 Pongrácz Kálmán a 30-as évek végétől fokozatosan a szélsőjobboldal felé csúszott. ""Népszava, 1936. április 3., 3. o. "DFU, 1936. március 28., 3. 92 Válasz, 1936. III. évf. 5. sz. 313. Kovács Imre: A debreceni diéta "Korunk Szava, 1936. augusztus 1-15., 310. Nagy Tibor: Néhány szó a debreceni diétához
