Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Ormos Mária-Incze Miklós: A fasiszta ideológiák alapjairól 1136/VI
1172 ORMOS MÁRIA-INCZE MIKLÓS nak alapjait. Cuza ideológiájában a háború utáni években a fentieknek megfelelő transzformációt fedezhetjük fel. Hozzájött az ő esetében ehhez még egy tényező. A maga részéről Cuza a békeszerződéssel kapcsolatos román csalódást az antant-hatalmak árulásaként könyvelte el, s így már a húszas évektől kezdve az olasz, majd az olasz-német külpolitikai orientáció elszánt követője lett.49 Nem nehéz belátni, hogy ez az ideológia - középponti irányultságától, legfőbb intenciójától, a nemzeti egység megteremtésére irányuló szándéktól megfosztva —, sokkal inkább pragmatikus program volt, mintsem tömegszervező ideológia. Hiányzott belőle a „cement", az összerendező céltudat, a valóságon túlmutató hit lehetősége. Mégis a háborút követő években ebben az alakjában szolgált egy új ifjúsági szervezkedés elméleti alapjául.s o A Jasiból kiindult egyetemista mozgolódás, amelybe Zelea Codreanu is bekapcsolódott, az 1920-as évek elején a fentebb felsorolt problémákra reagált a maga módján, nevezetesen úgy, ahogyan egy egyetemista fiatalokból, nem kis részt kamaszokból álló banda reagálhatott, amely híján volt mind a politikai ismereteknek, mind a tapasztalatoknak. A banda tömegverekedéseket szervez az egyetemen, rátámad helybeli munkáscsoportokra, sztrájktörőként szerepel, és mindenekfelett: antiszemita kirobbanásokat szervez. Az irodalom egy része finom distinkciót tesz a gárdisták antiszemitizmusa és a náci antiszemitizmus között, mondván, hogy az előbbit elementáris erejű emocionális kitörés, dühkitörés, az utóbbit pedig a teljes cinizmus jellemezte. Ezt a különbségtételt a magunk részéről csak bizonyos leszűkített keretek között, némi megkötéssel véljük érvényesnek. Mindenekelőtt azt gondoljuk, hogy összehasonlítási alapul nem lehet a náci rendszer végkifejletét választani, hanem csak a két mozgalmi szakaszt lehetséges összevetni. Ebben az esetben pedig, úgy tűnik, emóció és cinizmus egyik esetben sem zárta ki teljességgel egymást. S ha meggondoljuk, a legcinikusabb náci cinizmusát is táplálták emóciók és hitek — ha más nem, a fegyelem erényébe és erejébe vetett hit —, s éppen ezek tették lehetővé, hogy amit feladatának kapott, s annak tartott, cinikusan végrehajthassa. Másfelől, mihelyt az emocionális kitörés szervezeti kereteket kapott, azonnal megjelent hátterében a politikai számítás s a vele járó cinizmus. Ami pedig a Codreanu-csoport tevékenységét illeti, ebben a szervezés hamar megjelenik. Midőn azt látjuk, hogy a csoport tagjai kibérelt vonaton hosszú utazásokat tesznek, s a megállóhelyekként kijelölt városokban valóságos Kristallwochét rendeznek: szétzúzzák a zsidó kereskedéseket, betörnek a zsinagógákba, az ott talált értékeket a lehetőség határáig megsemmisítik, a helyszínen talált embereket korra és nemre való tekintet nélkül agyba-főbe verik, akkor az akcióban a dühkitörést már meglehetősen áttételezettnek kell tartanunk. Az előre megfontoltság és szervezettség már több benne, mint a spontaneitás. Nem sokkal marad el a szervezettség a náci szervezettségtől a mozgalom többé-kevésbé hasonló, kezdeti szintjén, s feltehető, hogy a náci megmozdulások SA-legényei érzelmileg csakúgy jelen vannak a különféle akciókban, mint román kollégáik. Csak részben módosul ez a kép - véleményünk sze-49 A. C. Cuza: îndrumàri de politica externS. Discursi parlamentare rostikein anii 1920-1936, Bucurejti (1941) S0Corneliu Zelea Codreanu: Eiserne Garde, Berlin, 1939; Auswärtiges Amt, Partei Dienststellen, Verschiedene Akten 10/1 b Horia Sima: Der Kampf der Legionären um das neue Europa, I. Corneliu Codreanu - „Ein Schwert zwischen zwei Welten" (kézirat); uo. Dr. K. Dumitru: Kurze Geschichte der Eisernen Garde, 1919-1940 (kézirat); Országos Levéltár, Magyar Távirati Iroda, Napi jelentések 1924-1927 ésuo. K. 63. 27/1 tétel 1923-1931 között.
