Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Ormos Mária-Incze Miklós: A fasiszta ideológiák alapjairól 1136/VI
A FASISZTA IDEOLÓGIÁK ALAPJAIRÓL 1163 Ambivalens marad a Heimwehr állásfoglalása akkor is, amikor a mozgalom 1931-ben holtpontra jut, a hatalomátvétel kudarcot vall, s a Pabst-Steidle vezetést új csoport helyettesíti. Starhemberg herceg, aki ismert német s közelebbről náci kapcsolatai miatt csak nehezen tudta magát az olaszokkal elfogadtatni, a továbbiakban elsősorban nem azért került szembe a nácizmussal, mert az együttműködésre ab ovo nem volt hajlandó, hanem azért, mert feltételei voltak, és mert a vele való együttműködést a nácik (a német és osztrák nácik) több okból elutasították. Történt ez részben azért, mert Starhemberg az alkudozások során az utóbbiak véleménye szerint túl sokat követelt a hatalomból, s részben azért is, mert az osztrák „feltételek" mind a német-osztrák viszony, mind Ausztria belső rendje tekintetében elfogadhatatlanok voltak számukra. Ez pedig szorosan összefüggött a Heimwehr ideológiájával is. A Dollfuss-Heimwehr diktatúráról szólva, ezt az elvetendő koncepciót a német külügyminisztériumban így összegezték: „Die Idee der vom Nationalsozialismus proklamierten großen deutschen Volksund Schicksalsgemeinschaft versucht sie gegenseitig durch eine andere zu überwinden; durch diejenige eine selbständigen Österreichs als zweiter deutscher Staat, in dessen politischer Organisation unter Berufung auf die bekannte Verkündigung des Papstes »Quadragesimo anno« der christliche Ständestaat verkörpert.. ." A Ständestaat osztrák gondolata valószínűleg tényleg nem volt idegen a pápai enciklikától, minthogy ez a pápai irat 40 évvel korábbi elődjével együtt jelentős befolyást gyakorolt a keresztényszocializmusra, így annak ausztriai reprezentánsaira, s köztük Dollfuss kancellárra is. Mind Dollfuss, mind a Heimwehr vezetői esetében befolyást kell azonban e szempontból tulajdonítanunk - legalábbis közvetlen értelemben - Othmar Spann tanainak, illetve az olasz fasizmus úgynevezett korporativizmusának. Az utóbbi kérdésre itt nem térünk ki, ezzel szemben Spann úgynevezett univerzális rendi államával, mint az osztrák fasiszta áramlat egyik többé-kevésbé önálló ideológiai sajátosságával érdemes foglalkoznunk. A közgazdász-szociológus Spann 43 a 20-as években fejlesztette ki később eléggé széles körökben ismertté vált teóriáját, amelynek kereteiben nem kevesebbet kísérelt meg, mint hogy a felbomlott Monarchia valaha eleven egységes vüágrend-szellemét és szemléletét, aminek fenntartásán, helyreáüításán, átfogalmazásán a 19. század második felétől kezdve oly sok jelentős szellem munkálkodott mindhiában, most a Monarchia rombadőlte után visszamaradt osztrák magányban győzelemre vigye. A 19. századvég és a 20. századelő jelentős szellemei az egység újramegtalálását (filozófiában, művészeti kifejezésben stb.) valanülyen módon valamennyien lehetetlennek deklarálták. Létezőnek, de megismerhetetlennek, létezőnek, de kifejezhetetlennek vélték, s egyesek közülük az egységet keresve a polarizáltsághoz, vagy az egység túllépéséhez érkeztek el. Spann számára egység 4 3Spann fő munkái: Die Haupttheorien der Volkswirtschaftslehre. Leipzig, 1910; Der wahre Staat. Vorlesung über Abbruch und Neubau der Gesellschaft, gehalten im Sommersemester 1920 an der Universität Wien, Leipzig, 1921 (további,kiadások 1923, 1931, 1938); Die Irrungen des Marxismus: Eine Darstellung und Prüfung seiner Wirtschaftslehre, Graz, 1929 (2. kiad.); Kämpfende Wissenschaft: Gesammelte Abhandlungen zur Volkswirtschaftslehre, Gesellschaftslehre und Philosophie, Jena, 1934. - 1. róla: Martin Schneller: Zwischen Romantik und Faschismus. Der Beitrag Othmar Spann zum Konservativismus in der Weimarers Republik, Ernst Klett, Stuttgart, 1970; - Az irányzatot legutóbb elemezte: Dr. John Haag: Marginal Men and the Dream of the Reich: Eight Austrian National-Catholic Intellectuals, 1918-1938, in: Who wer the Fascists ..., 239-248.
