Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Ormos Mária-Incze Miklós: A fasiszta ideológiák alapjairól 1136/VI
1156 ORMOS MÁRIA-INCZE MIKLÓS Ugyanakkor mind a pángermán előképben, mind a nácizmusban a faji princípium erőssége, állandósága, adottsága elméletileg oly mértékben eluralkodik, olyannyira maga alá rendel és esetlegessé tesz minden egyebet, hogy az ettől elvonatkoztatott szociális szférát valóban joggal tekinthetjük elsősorban eszköznek, amely a politikai hatalom „erőszervezetének megteremtésére szolgál.3 4 Hitler viszont maga a szocialista irodalomban kevéssé volt járatos, a mozgalomról pedig még kevesebbet tudott. Semmi többet annál, mint amit a háború alatti és a háború utáni Németországban közvetlenül tapasztalt. Itt-ott elhangzott szociális eszmékből, saját benyomásaiból és új, müncheni környezetében befolyással rendelkező radikáüs konzervatív gondolkodású személyek nézeteiből áüt össze a tákolmány, ami a náci párt „szocializmusának", szociáUs ígéreteinek, vagy demagógiájának nevezhető. A konkrét javaslatok között található olyan, amely már az 1882-es osztrák linzi programban is szerepelt (színvonalasabb fogalmazásban), több, ami közvetlenül az AUdeutscher Verband 1912-es programjából plántálódott át, más, amit a Drexler-féle párt fogalmazott meg, s végül ami nevezetes alapító tagok, mint pl. Gottfried Feder vagy Hans Frank fixa ideája volt. A Deutsche Arbeiterpartei, amelyhez Hitler 1919-ben csatlakozott, hogy azután a párt vezetését kisajátítsa, és nevét is megváltoztassa, eredetüeg nemzeti alapokra helyezett munkásmozgalom szervezését tűzte ki feladatul maga elé.3 5 Alapítója, Anton Drexler a maga részéről újra felfedezte az osztrák DAP felfedezését, a szocializmus és a nacionalizmus párba állításának lehetőségét. Programja szerint meg akarta szüntetni a munka nélkül szerzett jövedelmet, és biztosítani kívánta a munkások jövedelemrészesedését. Hitler számára ezek az elvek általános platformnak nagyon is megfeleltek. Az NSDAP 1920-as programja,36 amit 1926-ban azután megerősített és véglegessé deklarált, az eredeti programhoz hozzáveszi a háborús nyerészkedésből származó jövedelem elkobzását és Feder kedvenc eszméjét a „kamatrabszolgaság" eltörléséről. (A kamatrabszolgaság elleni harc a szélsőjobboldalon a 80-as évekre ment vissza, a náci programba azonban közvetlenül Feder által került be.3 7 \) Néhány általános természetű, úgyszólván bármiféle politikai programba befoglalható követelés (öregségi biztosítás, fokozott gyermek- és anyavédelem, az általános iskoláztatás lehetősége) mellett három olyan pontot találni a náci programban, amely ha nem is szocialista s nem is átfogó, mindenesetre számottevő reformszándékot sejtet. Ilyen a 17. pontban küátásba helyezett földreform, még akkor is, ha ezt a ,nemzeti szükségleteknek megfelelő "kitétellel mértékében, a „közérdekű célokra" megjelöléssel pedig a felhasználás szempontjából erősen korlátozták is. Ilyen a trösztök államosításának kilátásba helyezése a 13. pontban, s végül a 16. pont, amely a nagy áruházak kommunális tulajdonba vételét tervezi, hogy azután ezeket a kiskereskedők bérelhessék ki. Az utóbbiak számára a program állami és közületi megrendeléseket ígér. Ε 3"Erre a következtetésre jut Martin Broszat: Der Nationalismus, Weltanschauung, Programm und Wirklichkeit, Deutsche Verlagsanstalt, Stuttgart (4. k.), 1961, 38-41. - A náci ideológia kialakulásáról 1. még: G. Mosse, i. m. 35A náci mozgalom kezdeteiről 1. Georg-Franz Willing: Die Hitlerbewegung. I. Der Ursprung 1919-1922. Hamburg-Berlin, 1962; Hans Hubert Hofmann: Die Hitlerputsch. Krisenjähre deutscher Geschichte 1920-1924, München, 1961. 36Hirsch, i. m. 76-79. 31 Gottfried Feder: Das Manifest zur Brechung der Zinsknechtschaft des Geldes, Diessen, 1919; Der deutsche Staat auf nationaler und sozialer Grundlage. Neue Wege in Staat, Finanz und Wirtschaft, München, 1923.
