Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Ormos Mária-Incze Miklós: A fasiszta ideológiák alapjairól 1136/VI
A FASISZTA IDEOLÓGIÁK ALAPJAIRÓL 1149 musnak számos társadalomfilozófiában nyomát találni. Az imperialista nacionalizmushoz köthető elemek országról országra vándoroltak. Ezek az elemek azonban nem mindenütt álltak össze egységes doktrínává, s ha ez esetleg megtörtént, amint Franciaországban a maurrasizmus alakjában ez volt a helyzet, úgy fasizmusba való átcsapását és hatékonyságát egy új szituáció, nevezetesen a háború utáni, nem támasztotta alá. A nemzetközi méretekben, a világ négy sarkán fellelhető fajelméleti, agresszív gondolat, mind-mind összefut viszont Németországban, s mind hozzájárul ahhoz, hogy a nácizmus előképe koherens elméletként kialakulhasson. Ami a fajelméletet illeti, ez kifejtett formájában a diplomata és szépíró Joseph Arthur Gobineau-tól származott.19 Ez a Comte-tanítvány tette az első, terjedelmében nagyszabású kísérletet a világtörténelem faji alapon való megírására. Tollát mindenekelőtt az a szándék vezette, hogy bebizonyítsa az európai felső nemesség, az arisztokrácia különleges származását, amennyiben ezt az észak-európai árja fajra vezette vissza, amely a népvándorlás idején több hullámban tódult be Európába. Ettől az árja eredetű arisztokráciától származtatta Gobineau a magas kultúrát, ezt tekintette minden szervező és államteremtő képesség hordozójának, s mivel — természetesen — monarchista volt, arra a következtetésre jutott, hogy az államot ennek az árja vérű arisztokráciának kell a továbbiakban is a kezében tartania. Jóllehet Gobineau fajelmélete burkolt osztályelmélet, saját letűnő osztályának glorifikálása, a rasszizmus mellett magában hordozza minden későbbi elitelmélet magját is. Gobineau elmélete nagy hatást tett Németországban, 20 ez a hatás azonban kezdetben inkább arisztokratizmusának és individualizmusának volt köszönhető, mint magának a fajelméletnek. Sokat lendített viszont minden szándékosság nélkül az utóbbi terjeszthetőségén az Oxfordban tevékenykedő neves nyelvtudós, Max Müller, később visszavont megállapítása arról, hogy a magasabbrendűnek tekinthető áqa faj eredetileg egy Indiából elszármazott kis létszámú népcsoportra korlátozódott. Az osztrák és német alldeutsch mozgalom ezeket az ideákat használta mindaddig, amíg az angol eredetű, de elnémetesedett Houston St. Chamberlain 1899-ben, illetve 1901-ben meg nem jelentette kétkötetes fajteoretikus munkáját.21 Ebben az árja fogalom teljességgel azonosul a germánsággal. A germán-meghatározottságú nagy antik kor (a korai Róma) és az új, vagyis a jövendő germán kor között szerinte az emberiség története nem egyéb, mint a „népek káoszának" (Völkerchaos) története. Erre a mintegy 2000 évre a vér megrontása a jellemző, a keveredés, ami jórészt kiölte ennek az árja-germán fajnak teremtő erejét, s ami belőle megmaradt, ami még egyáltalán kultúraként jelentkezik, csak a szórványos túlélésnek köszönhető. A feladat tehát - amint ebből az általunk nagyon is rövidre fogott összefoglalásból is kiderül — a faj tisztaságának helyreállítása. Nemcsak az alldeutsch-beállítottságú személyek általában véve, de tudjuk, hogy e művet Hitler maga is előszeretettel forgatta, s talán annál inkább, hogy szerzője maga jelezte: a művet nem tudományos eredményei, hanem intuíciói alapján írta. A belőle következő „feladatnak" azután a hitleri SS-állam látott neki. 19 Joseph Arthur Gobineau: Essai sur l'inégalité des races humaines, I—III., 1851-1853. 20A könyv német kiadása érdekében Richard Wagner lépett fel. Gobineau egyébként nagy hatással volt Wagner vejére, Houston St. Chamberlainre is. 2 'Die Grundlagen des 19. Jahrhunderts, I—II. Berlin, 1899-1901.
