Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Kaufman; I. Burton: A közel-keleti nemzetközi olajtársaságok; az Egyesült Államok külpolitikája és a trösztellenes politika az 1950-es években 1082/V
1082 FOLYÓIRATSZEMLE A szovjet népet alkotó nemzetek, nemzetiségek kölcsönhatásának vizsgálata a közelmúltban lendült fel. Kultúrtörténészek, nyelvészek, szociológusok elemzései láttak napvilágot. A szerző' a kétnyelvűség kutatásával kapcsolatos eredményeket emeli ki, de nagyjelentőségűnek tartja az 1970-es évek elején kiadott hatkötetes feldolgozást is, ,,A soknemzetiségű szovjet irodalom története" címmel. A szociológiai módszerek elterjedése plasztikusabbá tette a paraszti életforma, a népi kultúra változásairól megrajzolt képet. A nemzetek, nemzetiségek együttélése szemszögéből közelítettek a kutatók az et no demográfiai, etnopszichológiai problémákhoz is. Elméleti szempontból ítéli jelentősnek Bromlej a „Voproszi isztorii" hasábjain az 1960-as évtized végén lezajlott vitát a nemzet fogalmáról. Újabb szempontokkal gazdagította ez a vita a nemzeti, nemzetiségi viszonyok kutatását, a „Szovjetszkaja etnografija" c. folyóiratban az etnosz fogalmáról lefolytatott polémiához hasonlóan. Az elméleti tisztázás megteremtette az alapját annak, hogy a különböző társadalomtudományok képviselői alapos felkészültséggel, korszerű módszerekkel elemezzék az 1959-es és az 1970-es népszámlálások adatait, adekvátan tárják fel a Szovjetunió új típusú, szocialista nemzetiségi viszonyait, mint a lenini nemzetiségi politika elveinek érvényesülését. (Isztorija SzSzSzR, 1979. 2. sz. 58-67.) M. BURTON I. KAUFMAN: • A KÖZEL-KELETI NEMZETKÖZI OLAJTÁRSASÁGOK, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÜLPOLITIKÁJA ÉS A TRÖSZTELLENES POLITIKA AZ 1950-ES ÉVEKBEN A Truman- és az Eisenhower-kormány az amerikai irányítás alatt álló nagy nemzetközi olajtársaságokat közel-keleti politikája eszközeinek tekintette. Már az 1920 előtti kormányok is felhasználták e társaságokat az európai olajmonopólium megtörésére, a második világháború után azonban az amerikai államvezetés öt alapvető, egymással szorosan összefüggő politikai célt állított a társaságok elé: 1. a körzet arab kormányainak támogatását; 2. a világ olajkereskedelme amerikai ellenőrzésének megteremtését; 3. megfelelő olajárak biztosítását az Egyesült Államok és szövetségesei számára; 4. az amerikai gazdasági és katonai jelenlét biztosítását a Közel-Keleten, és végül 5. a szovjet befolyás megakadályozását a Mediterráneumban és a Perzsa-öböl körzetében. Ennek a törekvésnek a hatása ismert: az 1950-es évekig az Egyesült Államok és szövetségesei hatalmas mennyiségű olcsó nyersolajhoz jutottak és gazdasági-politikai uralmuk is vitathatatlan volt, mindez azonban az 1970-es évekre összeomlott, és a Szovjetunió is egyenrangú és azonos súlyú tényezővé lett az adott területen. A Truman- és az Eisenhower-kormánynak a nagy olajtársaságokkal kapcsolatos politikáját két tényező befolyásolta alapvetően, mégpedig két ellentétesen ható tényező, nevezetesen a szovjetamerikai konfrontáció (a hidegháború és a koreai háború), melynek során az amerikai kormányzat a stratégiai nyersanyagforrások biztosítása mellett a harmadik világ országait saját érdekszférájába vonván, a demokrácia „védőbástyáivá" kívánta tenni a kommunista teijesztkedéssel szemben, éppen a nagy olajtársaságok tevékenységének állami támogatása révén, másrészt pedig igen jelentősen befolyásolta a két kormány politikájának alakulását a Wilson óta elevenen ható nemzeti trösztellenes program, melyet azonban, különösen a hidegháború éveiben sem Truman, sem Eisenhower nem habozott félretenni, lévén az említett társaságok az amerikai gazdasági-politikai behatolás és jelenlét legkézenfekvőbb eszközei. így aztán, amellet, hogy a trösztellenes irányvonalat - a szabad, állami irányítástól és befolyásolástól ment kereskedelmi-gazdasági tevékenység elvét -, a nemzetgazdaság alapelvét aláásták, indítja fejtegetéseit Burton I. Kaufman, a Kansasi Állami Egyetem történészprofesszora, sokak szerint jelentős mértékben elősegítették a világ olajforgalmát a későbbiekban -napjainkban - szinte teljesen a befolyása alá vonó OPEC-egyesülés létrejöttét. *
